Maszejev, I.: A drámai konfliktusról - Korszerű színház 3. (Budapest, 1961)
- 9 -matait. A szocialista realista Íróknak és művészeknek, amikor az élet igazságénak tükrözésére törekszenek, sohasem szabad megfeledkezniük arról a marxista tételről, hogy az ember társadalmi tevékenysége minden területen, a termelésben, a gazdasági viszonyok területén, a politikában, a kultúrában, a társadalmi életben és a magánéletben egyaránt bonyolult, gazdag és sokrétű. A szovjet művészet jórészt éppen azért tudott olyan sok és sokféle tipikus jellemet megalkotni, mert a szocialista realista műalkotások nagy mélységgel, teljesen és sokoldalúan ábrázolják a szovjet emberek életét /a társadalmi valóság minden területén/, és a Szovjetunió és más országok népeinek hősi múltját. A legkiválóbb alkotások tipikus alakokban sűrítik össze, általánosítják és ábrázolják művészileg a kommunizmus felé való előrehaladás belső ellentmondásait és konfliktusait. Hiven tükrözik ezeknek az ellentmondásoknak és konfliktusoknak sajátszerűségét a szovjet társadalmi élet különböző területein. Amikor Gorkij azt irta, hogy a szocialista realista műalkotások főhőse a munka, ezen a főhősön nemcsak a szocialista munkát értette, mint az uj ember összefogóját, hanem mindenekelőtt magét az uj embert, akit a munkafolyamatok tesznek összefogottá, aki függetlenné válik a természet vak erőitől, országa és sorsa urává lesz: az alkotó embert, az osztálynélküli kommunista társadalom megteremtőjét. A munkások és a kolhozparasztok, a szovjet értelmiségiek alakja, az uj élet igazi hőseinek és építőinek, egyúttal tehát az uj művészet igazi hőeeinek alakja, nagysága és szépsége elsősorban a megfeszített harcban, a kommunizmus épitőinek nagyszerű utján felmerülő nehézségek és akadályok leküzdése közben ismerhető meg. így ismeri meg az olvasó, illetve a néző Gleb Csumalov jellemét Gladkov "Cement" cimü re
