Pinera, Virgilio: Két vén ijedős. (Dráma két felvonásban) - Drámák baráti országokból 16. (Budapest, 1985)
vígabb. Igen, egyre vigabban ijeszteget minket. (Szünet♦) Jobb lenne, ha valami más játékot játszanánk. (Szünet) Mit szólnál, ha például... TABO: (Félbeszakítja, könyörgő hangon, összeteszi a, kezét) Egy utolsó lehetőséget kérek tőled, Tota. Esküszöm, ha ma kudarcot vallók, nem próbálom meg többet. De ma valahogy érzem, hogy sikerülni fog. 'TOTA: Érzed? Biztos vagy benne? TABO: Ma éjszaka azt álmodtam, hogy te így elkaptad. (Tota mögé megy, átöleli és erősen magához szőrit ja,) Látod? Moccanni se tudott. Én meg az arcára, tettem a, párnát, és megfojtottam. TOTA: És az nem lehet, hogy csak halottnak tetteti magát? Nem tudod talán, hogy a, halottasdi mostanában na,gyón divatos játék?... TABO: (Türelmetlenül) Tudom, tudom, de ez olyan halott volt, mint annak a, rendje. TOTA: És azt hiszed, hogy ma, este minden úgy lesz, mint a,z álmodban? TABO: De még mennyire, hogy úgy lesz; azt se fogjuk tudni, hogy az álmomban öltük-e meg vagy pedig ma. este. TOTA: (Lelkesen) Nagy marha vagy, de néha, vannak egészen jó ötleteid. (Szünet) Tabo, látom, ahogy meghal, ahogy haldoklik a párna alatt. (Közben mutatja Tabón, amit mond) De mivel nem akarsz gyorsan végezni vele, hanem 44
