Pinera, Virgilio: Két vén ijedős. (Dráma két felvonásban) - Drámák baráti országokból 16. (Budapest, 1985)

TABO: (Megy tovább) Itt az idő, Tabo. Te házasítottál össze Totával, igaz? Hát most eljött a leszámolás ideje. (Úgy tesz, mintha meg akarna fogni valakit) így akart megfogni engem a Tabo. (Megismétli a mozdulatot) Csak nyugi, nyugi, Tabo. He kiabálj. (Úgy tesz, mintha, befog­ná a száját) Hiába kiabálsz. Ide nem tudnak bejönni a rendőrök. Én vagyok a világ összes rendőrének a rendőr­főnöke. (Szünet) Azt mondod, hogy nem te kényszerítettél rá? Hogy szívesen házasítottál össze Totával, de ha én inkább a Lilivel akartam volna, te nem szóltál volna bele? Nem hiszek én neked, Tabo, akikor se, ha az anyád életére esküszöl. Nem, Tabo, nem bocsátók meg semmit. Arra kényszerítettél, hogy elvegyem Totát, a világ leg­undorítóbb nőjét. Tota, hát nem te vagy a világ legundo­rítóbb nője? TOTA: Dehogynem, Tabo, úgy, de úgy szeretem hallani ezt tőled. Te meg a világ legundorítóbb férfija vagy. (Szünet.) Hallasz engem, Tota? Összeházasítottál ezzel az undorító Tabóval. Én a Toniba voltam szerelmes, de mit törődtél te azzal, te ronda vén banya, igen, Tota, önző banya vagy, de most eljött a leszámolás ideje. Hogy az én ér­dekemben tetted? Ugyan, Tota, azért csináltad, hogy sze­repelhess. Szép sütemény vagy te, Tota! Visszaéltél az­zal, hogy féltem; gondoltad, úgyse mer ez tiltakozni, belenyugszik a sorsába,'megnyomorodik, de mit számít az, ha én szerepelhetek! És most, hogy ízlik a szereplés, Tota?

Next

/
Thumbnails
Contents