Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)

PAUL Igaza volt# Soha nem volt szó három évről# De annyira vágytam a karrierre, hogy hagy­tam magam rávenni, /Határozott léptekkel közeledik; a tánc­tanár elrohan,/ Már többször járt itt? PAUL FELESÉGE Nemf soha# PAUL Mióta ismered? PAUL FELESÉGE De Paul... egyáltalán nem ismerem. PAUL Mit jelentsen ez? PAUL FELESÉGE Csak ne izgasd föl magad, Paul. Tulajdon­képpen egyáltalán nem ismerem őt. Most történt először, Paul. Úgy vágyódtam utá­nad. PAUL Idehallgass, Inez. Már csak néhány hónap. Kapunk új lakást, újonnan berendezzük, teljesen a te Ízlésed szerint. Minden va­donatúj lesz. És eljárunk majd hazulról, táncolni fogunk. Nem kell a lakásban ülni. Nyáron strandra járunk. És színházba, a­­hányszor csak kedvem van. PAUL FELESÉGE Nincs mit fölvennem. PAUL Majd szerzünk. Ami csak tetszik neked, megvesszük. PAUL FELESÉGE De drága lesz. PAUL Majd ráhajtok. De még mennyire. És a fiú­nak örülök. Ha megnő, élsportoló lesz. Az 11

Next

/
Thumbnails
Contents