Zorin, Leonyid: Házasságtörés. Vígjáték két felvonásban - Drámák baráti országokból 13. (Budapest, 1983)

kitörő örömmel fogadta volna.

JÚLIA; Úgy bizony, drága Fjodor Danyilicaora, szegényke nagy zavarban van és teljesen feldúlt.

ANNA; Érthetetlen.

JULIA: Én reggelig be sem hunytam a szemem.

PALCBVí Nyilvánvaló; sem Valetov, sem Zara Petrovna

nem gondolta, hogy a dolog ilyen fordulatot.: vesz; hogy a költő 'leszáll a mennyből, mint valami deus ex machina. Most itt van a hlesztakovizmus következménye.

NOCSUJEV: Úgy, Rafaeljev, te szélhámos! Az orromnál fogva

vezettél? Engem? Egy Nocsujevet! Egy ilyen minden hájjal megkent fickót? De hát hinnem kellett neki, a hangja elcsuklott, keze-lába remegett...

LEVKOJEV: Mindennek a szenénytelenség az oka. Ahol hiányzik a szerénység, ott minden megeshet.

ANNA: Most ez a divat. Fiatal kortól kezdve. Már a

kinézetük is olyan...

PALCEV: A szociológusok pedig csak alszanak.'..

SZIROMJATNYIK: A múlt héten két testvér akart osztozkodni a

vagyonon..•

ANNA; Jaj, te örökké csak erről tudsz beszélni...

LEVKOJEV: Nincs igaza. A dolgok között van valami összefüggés. ..

GYINA: De hol van Valetov?

• /Csöngetnek./

SZIROMJATNYIK: Itt. /kisiet az előszobába/

/Az asszonyok és Nocsujev gyorsan rendbeszedik magukat. Sziromjatnyik kíséretében belép Valetov./

Kérem, erre tessék, Gleb Alekszejevics. Ismerkedjék meg a jelenlévőkkel. Már türelmetlenül vártuk önt.

VALETOV: /szemével Zárát keresi, nem túl jól emlékszik

az arcára, ezért bizonytalanul érzi magát/

37