Zorin, Leonyid: Házasságtörés. Vígjáték két felvonásban - Drámák baráti országokból 13. (Budapest, 1983)

/RAFAELJEV/ lépten a rendelődbe* Az elviselhetetlen fájdalomtól fehér voltam, mint a fal* S milyen energikusan, milyen művészien húztad ki azt az átkozott fogat!

ZARA: /ezüstös kacagással/ Most is azt teszem!

Függöny

2. jelenet

Kis játszótér, az üzletház és a posta között. Alkonyodik. Palcevék, Anna Grigorjevna Sziromjatnyik, Nocsujev és Nyepotockij ülnek a téren. Az üzletházból alig hallhatóan kiszűrődik egy dallam.

JULIAi És maga ezt tudta?

NOCSUJEV: Természetesen.

JULIAí És nekünk egy szót sem szólt!

NOCSUJEV: Ne felejtse el, hogy ez titok.

ANNAK: Ő maga mondta el magának?

NOCSUJEV: Ó, ha látták volna! A két keze szinte egymásba

akadt, a hangja remegett.

PALCEV: Tipikus neuraszténia.

NOCSUJEV: "Drága Nocsujev, szükségem van a tanácsára.

Nocsujev, csak maga, a maga tapasztalatával..."

NYEPOTOCKIJ: Tudta,, kihez kell fordulnia.

NOCSUJEV: Na és aztán. Valamicske tapasztalatom azért

akad.

GYINA HANGJA: /hangszórón keresztül/ Kedves vendégeink! Üzletházunk második emeletén ma nagy választék található nyári kosztümökből. Kedves vendégeink! /bizonyos .játékossággal a hangjában/ Az önök számára készítettük különböző fürdőruhamodelljeinket.

/Az a bizonyos dal hallatszik./

NOCSUJEV: /A hangosbemondó irányába biccent/ Ó, Gyina...

10