Saeger, Uwe: Elrepülni - Drámák baráti országokból 12. (Budapest, 1987)
TINA — Hiába, a történelem szemétdombjára kerültem. Egy lejárt korszak romjai alá. Ha az ember önmagát alázza meg, ne is reméljen igazságot. Bárcsak egyszer is képes lettem volna azt gondolni, hogy ő az! Bárcsak egyszer is ellenkeztem volna! STEFFI — A kutyák megint a fűvön hancúroznak. Mint minden éjjel. HERBERT - Kanada... MONIKA - Miért nem Stefanra gondolok? Miért szeretném fölhasítani ennek a mellettem fekvő alaknak a bőrét, hogy belé bújjak? És miért nem teszem meg? — Stefannak nem lesz semmi baja. De én nem akarok mindig mindent elölről kezdeni. STEFAN — Van-e olyan, amit nehezebb elviselni, mint az árulást? Hiába érzi magát az ember fölényben, ha három zárral védi is az ajtaját, akkor is retteg a postás lépteitől. FRAHM — Nehéz kor ez... Ami szabályszerű, abban nincs öröm; az örömtelenség a szabályszerű. — A legjobb mindig mozogni, útközben lenni. STEFAN — Csakhogy, hölgyeim és uraim, mit számít az egyes ember sorsa a világfelforgató, eget-földet megrázó, korszakalkotó, hatalmas fejlődéshez képest! A történelem nem más, mint a sikerek végösszege. A jövő himnuszait számadatokkal írják. — Szomjas vagyok. Fázom. Elfáradtam. STEFFI — A kutyák a füvön. Mint minden este. MONIKA — Bárcsak képes lettem volna Wernerrel együtt maradni. Ha a kétségek elől homokba dugom a fejem... Ha vodkába fojtom az undort... STEFAN — Beszél az éjszaka. De ki hallja meg? HERBERT - Kanada... TINA — Soha többé nem akarok álmodni. ALBERT — Muszáj, hogy egy pontot szerezzünk. Egyetlen pontot. FRAHM - Mozogni. Utón lenni. MONIKA - Nem szabad, hogy Stefannal történjék valami. BROCKNÉ — Egyszer majd megérti ő is. Egyszer még hálás lesz nekünk érte. Egyszer mindenki megváltozik, és elfelejti, hogy azelőtt ki volt. BROCK — Hová jutnánk, ha mindenki a termelő szférára hárítaná át a maga kis csipcsup egyéni problémáit? Azt mondják meg, hová jutnánk akkor?! — A szervezett káosz birodalmába, igenis hogy oda. STEFFI — A kutyák, mint minden éjjel, most is a füvön... SILKE — Egy megkezdett karton cigi és ráadásul egy kis szifilisz. Unom a banánt. Hiszen nem muszáj nekem ezt csinálnom. Igazán nem vagyok rászorulva. És mégis csinálom. 44
