Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)

(SZENÁTOR-LÓ) megmentéséért!

Lelkes kiáltások a mélytől•

SZENÁTOR-LÓ Szenátorok! Javaslom, hogy tüntessük ki a császárt triumphator-koszoruval, hálából Róma ellenségeinek legyőzéséért!

Lelkes kiáltások a mélyből.

NÉRÓ Igazad volt, Seneca! Csak három szenátor szavazott ellenem. Reggelre átvágott torokkal találták mind a hármat. Állitólag rablók támadtak a házukra. Ezt mondta Tigellinus. (Megöleli Senecát) Nézd, tulajdonképpen örülök, hogy a mama nincs többé. (Venushoz lép, simogatja) Végre lefekhetem Poppaea Sabinával... A mama ki nem állhatta!.,. Tudom, te sem kedveled az én Poppaeámat. Ó pedig hogy tud szeretni Poppaea Sabina! És a teste! Valid be, Seneca, nagyon hasonlít a mamára, Venus a javából. (Megöleli Venust) Az én gyönyörű Poppaeám. (Venus nevet) Tudod, Seneca, rá akar beszélni, hogy gyilkoltassam meg a feleségemet, az én erényes Octaviámat... Szegény Octavia... Erről jut eszembe, Tigellinus azt mondta... (elhallgat)

SENECA Octavia csodálatos asszony volt! Erkölcsös. Azonkívül...

NÉRÓ Persze, persze! Igen, te mindig kedvelted Octaviát... De azt tudod-e, öreg, mit jelent egy éjszaka Poppaea Sebinával? (Venus nevet) Összetört a szivem! Ó müvész-sziv! Muzsikálva hull darabokra. Elhatároztam, hogy visszatérek a lanthoz. Újból fel akarok lépni a cirkuszban! Most végre mindenki megtudja, ki a legnagyobb lantművész Rómá-52