Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)
(HÉRÓ) ölését, örökre me gyűl öl teleki Is.tenek, micsoda nő voltI Emlékszel? Tizenegy gyilkossági kísérletet követtem el ellene, és mindegyikből kisiklottI Mit tesz az ösztön!... És milyen szívós voltl Valóságos macska! Azon a napon meglátogatott a villámban, és én hajóra ültettem# A hajó úgy volt megszerkesztve, hogy a nyilt tengeren kettétörjön. És ketté is tört. Csakhogy a mama kiúszott... És akkor gyilkosokat küldtem hozzá... Emlékszel? Ősz volt, te meg én a kandalló mellett üldögéltünk... Mint mindig, akkor is az erényről beszéltél. Én pedig közben lestem a birt a mamáról... El tudod képzelni, milyen érzés várni anyánk meggyilkolásának hirére? (Senecához bújik) Ne hagyj magamraI Beszélj I... A tökéletessé válás utjárói! Beszélj, tanítóm! Mint akkor! Beszélj! SENECA (nyugalmat erőltetve magára) A tökéletessé válásnak három útja van. A legnemesebb ut az elmélkedés ... NÉRÓ Jaj de bölcs megállapítás!... SENECA A legkönnyebb az utánzás.•• És a tapasztalás a legnehezebb. NÉRÓ Én meg közben elképzeltem, hogy azok most törik be anyám hálószobájának ajtaját, (ismét Senecához bújik) Milyen szépen beszéltél akkor... Mondd el most is, mint akkor, kik azok az úgynevezett "álszerencsések". Mint azon a napon, amikor megölték a mamát. Légy szives! SENECA Boldogtalanok mindazok, akiket a tömeg irigyel és "szerencsésnek" mond. Tekintsd életüket: ma olyan rutul poffészkednek, hogy mindenki meggyülöli őketj 48
