Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)
(NÉRÓ) refréned* SENECA "Kérdezed, Lüciliusom, igaz-e a híresztelés, miszerint Britannicust a császár gyilkoltatta meg# Remélem, hogy nem# De még ha igaz volna is, mi következnék ebből? Vajon Anyja pártjára kellett volna állnunk, aki azon mesterkedett, hogy a gyenge akaratú, félkegyelmű Britannicust ültesse a császár helyébe és aztán nevében maga uralkodjék? De hiszen ez annyit Jelentett volna, mint visszataszítani Rómát Tiberius - Caligula - Claudius borzalmas korába," NÉRÓ De Tigellinus azt mondta,.. (Venusra mutat) Ő az oka mindennek! Az anyám! Ő uszitott Britannicus ellen! Az ő áldozata az öcsém! Mindenről az ő intrikája tehet! (izgatottan) És tudod, miért csinálta ezt? Arra számitott, hogy ha kitudódik a gyilkosság, Róma meggyülöl engem!... De Tigellinus figyelmeztetett: anyám összeesküvést sző ellenem. Orgyilkosokat küld hozzám! (szünet) És mit válaszoltál erre akkor. Seneca? VENUS Nem, ne! Én félek! Seneca hallgat. NÉRÓ . Úgy van, hallgattál, megint hallgattál, holott mindent kiolvastál a farkas tekintetéből... Szegény mama... Emlékszel, hogy az történt? VENUS (sikoltoz) Nem, ne, ne! Nem akarom! Pélek! NÉRÓ Maradj veszteg, szajha! Én nem láttam, hogyan gyilkolták meg a mamát, (kiabál) Mama! Én szerettem a mamát! Megvetettem, féltem tőle, de szerettem! És amikor hallgatásóddal Jóváhagytad a meg-47
