Radzinszkij, Edvard: Néró és Seneca korának színháza - Drámák baráti országokból 11. (Budapest, 1983)
(SENECA)te minden szakaszában a legocsmányabb gaztettekkel szerzett dicsőséget magának. NÉRÓ Túl bőbeszédiien részletezted a gaztetteit. Leröviditettem. Különben sem emlékszem az apámra. SENECA•'Amikor Néró megszületett, atyja igy kiáltott fel: "Agrippina meg én nem adhattunk életet másnak, csak a gonoszságnak"... NÉRÓ Vedd figyelembe, hogy ehhez a részhez hozzá sem nytiltam. SENECA(zavartalanul folytatja az olvasást) "Néró apja vizkórban meghalt, magára hagyva serdületlen fiát és a császári családból származó Agripinát. Agrippina, aki ekkor a legszebb korban lévő asszony volt és a palotában lakott, megnyitotta ölét az öreg Claudius császárnak. Amikor pedig sikerült a császár hites feleségévé lennie, kényszeritette az öreg Claudiust, hogy fogadja mostohafiává Nérót és őt jelölje utódjául. Amikor Néró tizenegy éves volt, felajánlották, hogy legyek a nevelője, és én elvállaltam." NÉRÓ Sok mindent összefirkáltál az őseimről. Tigellius ennek a tizedrészéért karóba huzat. Miért vállaltad a nevelésemet, ha a-szüleim nem adhattak életet másnak, csak a gonoszságnak? SENECA Reménykedtem, császár. NÉRÓ(a hordó felé) Reménykedett! Hogy a fát be lehet festeni és akkor nem lesz zöld? Hogy a farkasszerelem gyümölcsét házőrző kutyussé lehet szelídíteni? 38
