Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)

(Laasan nyújtja a telefonkagylót a FÉRFINAK, Az elveszi,

. •

tanácstalanul néz rá, mintha nem tudná, mit kezdjen vele, aztán mintha a telefonkagyló vékony üvegből volna, óvatosan visszateszi a helyére)

Megtettem mindent, ahogy kivántad.

FÉRFI Biztos, hogy Borjukovnak telefonáltál?, . .

Mit is beszélek,hiszen én hivtam fel.

(a NŐ az asztalra teszi a kezét, majd ráhajtja a fejét.

A FÉRFI a heverőre dobja télikabátját, fel-alá járkál a szobában, többször áthalad a fénykörön)

HidegvérJ A fejemet rá,hogy ez szemfényvesztés.

Ebből kell kiindulni. Akkor sikerül mindent tisztáznom és megértenem. Megjátszottad, hogy komolyan beszélsz vele, de csak porhintés volt az egész. Ilyesmi nem létezik, ez nonszensz. Ez ellentmond a józan észnek. . , (szünet)

Mit művelsz velem? Ezt én nem birom tovább! Lehetséges volna,hogy csakugyan ilyen vagy? Úgy látszik, igen. Szentté akarod avattatni magad? Mártirkoszorúra áhitozol? Hülyeség! Skizofréniás vagy. Azok pedig életképtelenek! (szünet) Úgy látszik, fölöslegesen nyúltam darázsfészekbe. Mindent számitásba vettem. És jól kalkuláltam.

De ilyesmire normális ember nem számithat. . .

Te egyszerűen. . . hülye vagy.

(szünet)

Gondolataik párhuzamosan haladnak, nem értik egymást. A NŐ felemeli a fejét, nézi a FÉRFIT, de nem biztos, hogy látja is)

NŐ Ez a lókötő Gyimka. . • még csak nem is telefonál.

Van egy Vitya nevű haverja. • • Lehet, hogy náluk maradt éjszakára?

FÉRFI Bocsánatot kértél tőle. Nem hallottam a válaszait, de éreztem,hogy tiltakozik, ellenkezik.

81

T