Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)

NŐ Nem adom neked Gyimkát. . • Nem adom nektek.

Nem tudnék megválni tőle.

FÉRFI Biztos voltam benne, hogy ezt fogod válaszolni,

(szünet)

Tehát választottál kettőjük között? Igen?

NŐ (alig hallhatóan, inkább csak bólintással válaszol) Igen. . . igen. . .

(a NŐ hátrál, beleütközik egy székbe, leül. Szokása szerint megigazítja az abroszt, a csészét. A FÉRFI lassan a fénykörbe lép)

FÉRFI Remekül alakoskodtál! Egy komédiásnak is a becsületére válnék. Belesápadtál, sőt, belekékültél. Nem csoda. Mindent latba vetettél, nem is ügyetlenül, de hiába. Átláttam rajtad te kis ravasz, te szentfazék. Ezért nem fértünk mi öszsze! Minden megnyilatkozásodban éreztem valami hamisságot, alakoskodást, mesterkedést. Azt hittem, kiismertelek már, de ezt azért nem vártam

tőled. Hát ez lakik benned? Félelmetes. Nagy tételben játszottál, mindent kockára tettél. Azt hitted, ijedtemben beadom a derekamat, térden csúszva jövök vissza hozzád. Ez volt a titkos vágyad, kis vöröshajúm, ez bizony. Csak nem jött ki a lépés. Nem tagadom, volt egy pillanat, amikor meginogtam, nem birtam tovább idegekkel. . •

Hanem annak a Kolkának kitekerem a nyakát. Alaposan rászedett a nyavalyás. Beront hozzám örömtől ragyogó képpel és kéjelegve újságolja: "képzeld a főnök elveszi a volt feleségedet" A szakszervezet már gyűjt is a nászajándékra. Neked duplán illik fizetned." A disznó. Tudom, nem zörög a haraszt. ...

7*