Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)
NŐ Lehet. Nem emlékszem. FÉRFI Ő, nem emlékszel, (nevet) Ezek szerint nyaralószomszédok leszünk. Sőt,-közös kútunk lesz. Naponta cseveghetünk egymással, csak át kell szólni a keritésen. NŐ Nem kötelező csevegnünk. FÉRFI Mégis, hogy képzeled te ezt az egészet? Szvetka is, te is fürdőruhában kifeküsztök a nyugágyba és napoztok. Csodálatos idill! NŐ Nem képzelek semmit. FÉRFI Én hoztalak össze benneteket, ezt ne feledd. . • A fenébe, mindig másról beszélek. . • NŐ (megfogja a teáskannát) Kérsz teát? Kihűl. FÉRFI Te el tudod képzelni, hogy Natáskát és Gyimkát összehozzuk? NŐ Utóvégre testvérek. Előbb vagy utóbb úgyis. • • FÉRFI (szinte hisztérikusan) Soha! Szvetka nem hagyná, A világ minden kincséért sem. Ez képtelenség. Értsd meg, Gyimka egy. . . NŐ Mi bajod Gyimkával? Ugyanolyan kamasz, mint a többi. Te magad mondtad. FÉRFI (észbe kap) No persze. . • Nő Ne félj, nem szándékozom a feleséged nyakába varrni magam barátnőnek. Különben sem akarok kijárni a nyaralóba. Valamit majd kitalálunk. FÉRFI Kitalálunk, kitalálunk ... (a NŐ elé áll) Most veszem csak észre, hogy hiányzik egy fogad.
