Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)

A fellegekben jársz. Becsukod a szemed a valóság előtt. Az ósdi erényeiddel hivalkodsz.

NŐ Mit tegyek?

FÉRFI Próbáld megérteni azt is, ami elfogadhatatlan.

Légy rugalmas, megértő, egyszóval modern. Hagyod, hogy Gyimka mindig lehengereljen. Olyan tehetetlen vagy vele, hogy az már a bárgyúsággal határos.

NŐ Sosem állítottam, hogy tökéletes vagyok.

FÉRFI Nyugodj meg, nem dől össze a világ. A lányok

fiúsán öltöznek, hát úgy is bánnak velük, mint a fiúkkal.

NŐ Ma igy öltöznek, holnap amúgy. De van valami,

ami nem változik. És ezt kell tudatosítani bennük. Miért nevetsz?

FÉRFI Jó ég! Hogy te milyen nevetséges vagy! Akár egy

nyugdíjas tanitó néni. Csak a kontyod hiányzik, meg a kövér macska az öledből. Ennél valami okosabbat és mulatságosabbat is kitalálhattál volna. Hiszen te okos nő vagy.

NŐ Máskor ne gyere ide ilyen állapotban.

FÉRFI Ni csak, a szigorú erénycsősz! Nem gondolod, hogy

ez azért túlzás?

NŐ Részeg vagy. Ostobaságokat fecsegsz.

FÉRFI Te viszont ma olyan csodálatos vagy, hogy száz

méterre árad belőleg a gyöngyvirágillat, (nevet) Érdekes, azelőtt nem vettem észre, hogy milyen önhitt vagy. Tombol benned az önimádat. El vagy ragadtatva magadtól. Nem szégyelled magad? Nem szabad ilyen önelégültnek lenni.