Prokofjeva, Szofja: Beszélgetés tanuk nélkül. Színmű 2 felvonásban - Drámák baráti országokból 10. (Budapest, 1983)

hUr Olyan vagy mint egy tökéletesen beprogramozott gép. Nincs kedved végre egyszer levetni az ál­arcodat? Hiszen én mindent látok. Kinek szól ez az igyekezet? NŐ Nem értelek. • . FÉRFI Jó. • . Nem fontos, csak nevetséges vagy. NŐ Akkor beszélj te Gyimkával. Hátba terád hallgat. FÉRFI Viccelsz? Kire hallgatnak a mai fiatalok? (szünet) Föltehetek egy kérdést? NŐ Természetesen. FÉRFI Nem akartál ma este mondani nekem valamit? Va­lamit, ami fontosabb, mint a lányok megruházása. NŐ Mire célzol? FÉRFI Az az érzésem, alig várod, hogy elmondhass ne­kem valamit. Kerülgeted, mint macska a forró kását. NŐ Én meg úgy érzem, te akarsz mindenáron kicsikar­ni belőlem valamit. (szünet) FÉRFI (dúdol) Ha megjön a tavasz. . . Ha megjön a ta­vasz. . • Tudod mit? Igyunk Nataska egészségé­re! Meglátod, sokra fogja vinni. (Konyakot tölt) NŐ Vedd úgy, mintha én is innék. Szimbolikusan. FÉRFI Ő, ti nők, ti nők! A szimbólumokhoz van érté­ketek, de a mi bajunkra bánatunkra süketek vagy­tok. Még nem feleltél a kérdésemre. I

Next

/
Thumbnails
Contents