Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
NOVAK ZDRAVKO BOSKO NOVAK ZDRAVKO BOSKO Ne korhold, nemsokára rászánja magát. Hát még ha tudnád, micsoda lányt talált magának! A Bogovic Jelkát. Nocsak, éppen őt szemelte ki az a lány is? Ha ez igaz, hát nem mondom, Jóravaló terem - tés. Ismerem az anyját, a Miiunkát. Amit a Miiunka főz, azt még sötétben is meg merem enni. Ha igy áll a dolog, pünkösdig meghoszszabbitom a határidődet. De ha addig se nősülsz meg, ne kivánd, hogy engem láss, mert csak azért fogok eljönni, hogy lepuffantsalak. Ez szép tőle. Szebb nem is lehetne. Az egész Járás ismer benneteket. Nem merek kilépni a házbői a gyalázat miatt. Mindenfelől csak azt hallom, azok a te unokaöcséid igy meg úgy, de Jót, azt soha. Hát az én fejemre hoztok ti szégyent? Tudjátok ti, mikor volt az, amikor ón már tisztességet meg becsületet szereztem magamnak? /Krsmanhoz/ Nősülj meg és tiéd a vagyonom. /Krsman elmosolyodik./ Mi az, valami nem tetszik?... Nem akarsz tán olyan lenni, mint a Jevrem Dacovic? Nem adta a nevét senkinek, de őt se szólította a nevén senki. Te meg él-76
