Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
S IMA NA VUCKO SIMÁM VUCKO SIMANA VUCKO SIMANA VUCKO SIMANA VUCKO SIMA NA VUCKO SIMANA VUCKO Nincs# Mikor hoztál te vizet,hogy legyen idebenn? Csak én cipelem az egész háznépnek, majd leszakad a kezem# Adja Isten, hogy letörjön mind a kettő! Azért, ugye, mert védelek Novaktól, mert etetelek? /Simana mos# Vuckő előhúz ingéből exy darab kenyeret és eszik#/ Nem mosod ki az ingemet? Nem merem, Novak megharagszik. Mosd ki akkor, amikor nem látja. Hogy aztán még jobban átkozz engem? És miért átkozlak? Hányszor martál a szivembe? Hallgass már, te semmiházi. Micsoda, csak nem tettem valami rosszat? Ha valamirevaló ember lennél, nem kínlódnál itt ennyit, hanem már rég meghaltál volna, pihentetnéd a csontjaidat# De nem tudsz meghalni, csak kínlódsz. Meg is érdemelted. És aki megérdemli, fizessen. Ó, Simana, Simana# Milun átkozott meg, s minket is veled együtt. Elhallgass ! Rossz ember voltál, az bizony! /Sir/ Ha rossz voltam, rossz voltam. De ti? Ti miért nem vagytok jobbak nálamnál? 17
