Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)

BÚCSÚI TIT BLASIU MI REÁ TIT DUFY BLASIU DUFY BLASIU DUFY TIT DUFY MI REÁ DUFY TIT BLASIU TIT BLASIU TIT BLASIU Köszönöm kérdését, jól. És anyád? Köszönöm, ő is. /Mirea felé/ Bácsikám, ké­rem 9zópen, kölcsönözzön nekem egy százast az első fizetésig. Taxival jöttem Ó9 vár... /A pénztárcájában kotorászva/ Nincs nálam. Be kell mennem a takarékba. Tit, nálad nincs valami? Légy szives, ne sértegess. /Elővesz két százast a táskájából/ Nesze, legényke. Köszönöm, kisasszony, de nem fogadha... Tedd csak el, ne magyarázz. /Elővesz egy va­donatúj nyakkendőt/ Nesze egy nyakkendő is. Köszönöm, de miért... Hogy légy 9zép. Hóditsd meg a hölgyeket. /Blasiu egyhón bicegve kimegy. Dufy újabb nyakkendőt szed elő, és Titnek nyújtja/ Ne­sze neked is. Isten fizesse meg. /Mirea nyakába is vet egyet/ Meg neked is. A legszebb. De milyen alkalomból? Csak úgy, alkalom nélkül. Nagyon helyes. /Visszajön/ Bácsikám, szeretném biztosítani róla, hogy teljes erőmből igyekszem rászol­gálni a belém helyezett... Bravó. ... belém helyezett bizalmára. Úgy fogok dol­gozni és élni, hogy olyan ember legyek, mint maga. Erre a szövegre anyád tanított? Nem, bácsikám, ez a meggyőződésem. /Mirea felé/ Szót fogadok Marta néninek, és azon le­szek, hogy ne okozzak semmi problémát. Csakis a kötelességemnek fogok... /Csengetés, Mirea 5o

Next

/
Thumbnails
Contents