Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
/UICA/ MIREA UICA MIREA UICA MIREA UICA MIREA UICA MIREA UICA MIREA UICA MIREA UICA 58 C9ökönyös, mint a kissé elkényeztett gyermekek általában... Hát azért mondom, hogy én tudom, mit jelent ez. Én otthon állandóan felvilágosító munkát végzek, de mintha süketekhez beszélnék... Maga, ugye, nem süket? Nem. S tudja, ugye, ki támogatta, mikor ide jött Bukarestből? Tudom. Nem hiszem, hogy mindent tud, de annyit elárulhatok: megbélyegzett emberként jött el a Minisztériumból. De 9emmi közöm sem volt a... Elhiszem. Mindig becsületesen dolgoztam, és... Ezt elhiszem. Hibát azonban bárhol lehet találni; csak aki nem dolgozik, az nem hibázik. S ha ezeket valaki jelenti... Nem tudom, kinek állhatott érdekében. Ne legyen naiv. Minden magasabb posztot irigyel valaki az embertől, sőt nem i9 egyvalaki. S akkor le9ik, mit vét, mikor vét, miért vét valamit, s máris szaladnak a feletteséhez. Magával ilyen eset nem fordult elő? Magához nem szaladnak, mióta igazgató? Dehogynem. Látja? S akkor az a felettes, ha egyszer mégha ragszik... Rám nem haragudott meg senki. Lehet, hogy magára nem, hanem arra, aki magát előléptette. Capriou elvtársra. Maga hibázott, és őt fűrészelték el miatta. Tirica elvtárs - a riválisa - szaladt a miniszterhez, 9 besúgta. Emberi dolog. Mikor tehát maga, hogy úgy mondjam, elcsúszott, Tirica nyert egy pontot. S aztán nyert még egypárat. De ismerjük el; ugyanakkor jó képess égáT ember i9.
