Breginszkij, Emil: A szoba (Vígjáték két részben) - Drámák baráti országokból 2. (Budapest, 1985)

LIZA ügy, hogy tiszteltek! Mert én minden

gyűlésen felszólaltam és csakis a tiszta igazat mondtam!

IUDMILLA /igyekszik Albina figyelmét viccel

—felterelni/ Ugyan már,, ki látott még olyan gyűlést, ahol valaki a tiszta

igazat mondja!...

ALBINA /újra megszólal, látszólag megnyugodott. de az is látszik, hogy sokba

kerül neki ez a nyugalom/ Kosztya kikisért az állomásra, a kis széltoló! Olyan megható pár voltunk, hogy mindenki bennünket nézett! /Átöltözik a szerény kosztümbe, amelyben az elején már láttuk./ Tudod, Liza, mi már

ezer éve itt dolgozunk, hetente ötször reggel 9-től este 6-ig, S azért nevetjük ki állandóan egymást, hogy

valamivel feldobjuk ezt a mi kis reménytelenül unalmas létünket..,

LUDMILLA Én például mindenkit utánozok. Mestere vagyok a műfajnak...

JELENA ALEKSZEJEVNA Én pedig a boldogság élő szobra vagyok, van férjem, s méghozzá mintaférj! Aranyember! Van három fiam.

Na, jelentkezzék, akinek rajtam kivül három fia van!... Méghozzá egyik

16