Breginszkij, Emil: A szoba (Vígjáték két részben) - Drámák baráti országokból 2. (Budapest, 1985)

/ALBINA/ Az egyikben felfordított ladikokból állt a berendezés, a másikban gyer­tyafény volt... JELENA ALEKSZEJEVNA A gyertyafény az jó, legalább nem látszik micsoda moslékot adnak! ALBINA Még Észtországba is átmentünk, Pjamu­ba. Kosztya a piacon vett nekem egy fehér-piros gyapjúfonalat! LUDMILLA Az lett volna az igazi, ha saját ma­ga köt belőle kardigánt neked! ALBINA ^a pedig, épp hogy hazaértem, már csöng a telefon, ineturbán... LUDMILLA Ez a Kosztya, máris hiányzol neki! LIZA Elég! Hagyják abba! ALBINA Te meg mit ugrálsz? LIZA Csak nem*birom, ha valakit kinevetnek! JELENA ALEKSZEJEVNA /mérgesen/ Jelizaveta, inkább fejezd be a levelet! Sürgős. LIZA Albina Viktorovna, ezek itt egyáltalán nem hiszik, hogy a maga Kosztyája lé­tezik, Tyihon Ivanovics pedig azt ál­lította, hogy Kosztya a maga számára csak egy szelep, amin át - ha jól ér­tettem, kiadhatja magából a reményte­lenségét! LUDMILLA Csak azt tudnám, Liza, hogy viseltek el téged az iskolában meg az egyetemen? 15

Next

/
Thumbnails
Contents