Arrufat, Antón: Három egyfelvonásos - Drámák baráti országokból 1. (Budapest, 1986)
EULALIA - (Magyarázólag) Minden definíció — definíció. Ön például, hogyan definiálna egy guanabanát? Hát egy guanabanával — nem igaz? NYOMOZÓ - Csakhogy ki merne definiálni egy guanabanát? EULALIA — Hát nem könnyű! Vagy hagyjuk a definíciókat, és együnk helyette inkább guanabanát? Szereti a guanabanát? NYOMOZÓ - (Nevet) Imádom! EULALIA - Erről jut eszembe, tegnap csodás guanabanát hozott a zöldségesfiú. Nincs jobb gyümölcs a guanabanánál. Aki guanabanát eszik, rossz ember nem lehet. Nem kér egyet, nyomozó úr? NYOMOZÓ — Nagyon kedves, de délelőtt sósam eszem guanabanát. Térjünk rá a kérdésekre. (Leesik a notesze. Fölveszi.) EULALIA — Ja, igaz is, a kérdések. Minden kimegy a fejemből. Kérdezzen csak, ne zavartassa magát. NYOMOZÓ - Tudom, hogy nem kellemes ez Önnek, de kérem, bocsássa meg. (Amelia vonul át a háttérben. Huszas évekbeli estélyi van rajta. Bevonulási zene.) EULALIA - (Odahajol a Nyomozóhoz, mintha nem akarná, hogy más is hallja) Süket. NYOMOZÓ - És ki ő? EULALIA — Amelia, a húgom. NYOMOZÓ — Igazán röstellem magam! Földúlom a ház békéjét. EULALIA - Fölháborító! (Szünet) Skandalum! (Parancsolóan) Hallgasson ki! NYOMOZÓ — Hány órakor fedezte fel a bűntényt? EULALIA — A férjem holttestét? NYOMOZÓ — A férje holttestét. EULALIA - Hajnali öt óra három perckor. NYOMOZÓ - Mit csinált ön ebben az időpontban? EULALIA — Az udvaron sétáltam. Asztmám van! NYOMOZÓ — Hányán laknak itt? EULALIA — A húgom, a cseléd, meg én. NYOMOZÓ - Mindannyian itthon tartózkodtak? EULALIA - Mindannyian. Még a kertész is. 8
