Arrufat, Antón: Három egyfelvonásos - Drámák baráti országokból 1. (Budapest, 1986)
Szalon. Hátul üvegajtó, az üvegben berakás. Az ajtó mögött látszik a kert. Kolóniái stílusú bútorok, nádfonatú karosszékek. Uzsonnázó asztal három székkel. Egy régi rádió. Mikor a függöny fölmegy, a Nyomozó és Eulalia van a színen. A Nyomozó csíkos öltönyt és lakkcipőt visel. Időnként följegyez valamit a noteszébe. Szemüveges. Eulálián csipkével díszített fehér köntös van. Pálmafalegyezőt tart a kezében. Megjegyzés: a díszlet lehetőleg olyan legyen, mint egy fergeteges Mack Sennett-vígjátékban, vagy mint egy rajzfilmen. NYOMOZÓ - Hát kérem, akkor föltennék néhány igen lényeges kérdést. EULALIA — (Köhög) Csak tessék. Kíváncsian hallgatom. NYOMOZÓ — Teljes őszinteséget kérek. Ilyenkor az a legfontosabb. Egyetlen apróságról sem szabad megfeledkezni. Semmit sem szabad kihagyni! EULALIA — (Megint köhög) Amit tudok, elmondom. NYOMOZÓ — Igazán örülök, hogy ilyen megértő. így biztosan fény derül majd a bűntényre. Következzék tehát az igazságszolgáltatás országlása. EULALIA — (Meglepődik) Az igazságszolgáltatás országlása. És melyik országban országol, ha szabad tudni? NYOMOZÓ — Ez csak egy amolyan szólás-mondás, kedves asszonyom. Természetesen tudjuk, hogy az igazságszolgáltatás nem országol. EULALIA — Hát akkor mit csinál? NYOMOZÓ - (Nem tudja, mit mondjon) Hát...Jó,őszintén szólva... kedves asszonyom... EULALIA — (Hirtelen megvilágosodik) Az igazságszolgáltatás — igazságszolgáltatás! NYOMOZÓ — Meghökkentő! Még nem is hallottam ilyen pontos definciót. 7
