Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon ÉrrdtakfutH meg cmigaldfá. ÜÍnemü t«rhé* munkalégyen Iftent-felö kegyes Olvzio az Könyt-iyémtáti*, c*afe az tuágffc «rdemletkepanmegitilni.ikiar Typographiaban forg*dot. Mert helyefTen annyifzortzbótiike« •ggyen eggye * fel fzedegetni, ertelmcffcn le rakogatni,es fzep rendel hclyhczcetni.hogy tifztan et tccdveíTankellyen ízem eleibén azolvafafta, oly gondos es faratfagos, mintha nagy beles meder- feggal valamit hozhatna! ki az femmib&l vagyonra, avagy mintha timed fzfclne az fok botükből álló ckea nyomtatat az Fapyrofra. Bngemet-ls azliriftcn ingyen való kegyelméből ez terhet Biankára fzentelt, hogy az en ídvőziilt Atyámnak Lipíiai Rheda Fáinak nyomdokát követnem, mind az 1 (lennek tiizteffeget ez fzent munka alultcrjefztenem, mind az Magyar nemzetet ez áltál ekcfiteoem- Kezdem elpenig ezfzent munkát az Szent Hatomfagegy lácnröl való derekat titdomannak ki nyomtatafanazon Szent Haromfagegy Iftennek Ntveben t melyben való munkámra noha kivaltkepcn való vigyázatain volt, hogy mind az iententiak,mindaz fzók rifztan min« den valtozafnelkülkeilyenekki, hogy az Ol vafoknak elmeje meg ne keQelteftck- De mind azon- altal, «fteneknéholneholfogyatkozalok,mind azért hogy az Exempla« igen illegibilis vob; mind «zeit, hogy az Meiler Legények, k kik ebben az fzent munkában velem eggyüt faradozt*nak, znayd job rcfzremindidegen netftzttbol valók váltanak, kik Magyatnyelvemgen kevefet, vagy femrait nem értékének. Correílora-i* peniglen magamnal egyeb fenki nem volt, kilzmgalma- toskepenrevideálta, es az errotokat medealta estollalta volna. Magam fens láthattam pétiig min- denkos úgy hozza, amint kevantato: volna, mivelhogy az Ur lilén jovolrabol gyakorta fokét hofzfzu ideiglcn való fulyos^betegfegekkel látogatót megh: Az mely miatt is ez könyvnek ki myomtatafanak vegben vitele ennyi hofzfzu időre haladót. Az fegyatkozafok köziül azercne- ■aellyeket im megjegyzem, Hogy azokhoz kepeftaz tóbbhaz Keţcfztyen Olvafo nugátul efzcb# VcheíTc esmegjobbithaíTa. pag.i, minden benne,tedd ittan.Talo.pt. to,Ily Ifteneknek ,©lv. Uy Ifteniieknek. p,u,Esol. Zz.Ibidem, Az dale. fag,i4,Sinc oly, Sive. pa. if, Etol,ex.pag,ié,EnitentoroJy.cvitcntut. Ibid, 2. kép - Melotai Nyilas István, Speculum Trinitatis: az az Szent Háromság ..Rheda Péter, Debrecen, 1622. mind pedig tudós és nagy embereknek, kik az írásban való igaz magyarságokról dicsérteinekpéldájok. Effélékről való éretlen ítélettétellel nem méltó utálatba hoznod az Isten beszédét, sem azokat, akik azt most néked kezedbe adják...83 Gyöngyösi István közel egy évtizedre rá, 1693-ban konkrét példával is él, saját helyesírását igazolandó: „amely szóknak az accusativus casusi nak mat, dat, kát syllabákon kellene az szólásnak jobb rende szerint termináltatni, azok nagyobb részrül a versekben mot, dot, kot syllabákon végződnek, úgy mint a többi között Föl: 17- Vers 15. magamon. Föl. 24. v. 20. magadon, Föl. 73. v. 27. magokon, akinek jobb renddel magamun, magadun, magokun kellene lenni, s úgy az több hasonló desinentiájú szóknak is, amelyek gyakran occurálnak azon versekben (ezek pedig eshettek leginkább annak vigyázatlanságábul, az ki a typus alá leírta a verseket.) Noha minthogy némelyek úgy is szoktak azon szókkal élni, a magyar szónak kiváltképpen való regulaia pedig az usus az szokás azon desinentia-d meghálhatna amellett az olyan szókban,”83 84 Göböl Gáspár pedig 1789-ben utal finoman nyelvünk esetleges változásaira, melyek előidézhetnek nyomtatásbeli hibákat: „ Olyan sok különös szólásoknak formáival és új szókkal fordulnak ma fel némely magyar könyvek, hogy még a nyomtatásban esett hibákról is sokszor kételkedni kell, vajon azok nem olyan új örökségeké, melyeknek birtokába most lép először a magyar nyelv, valamely jó szívű fiának ajándékából. Ennek elhárítására, imé én feltészem a nyomtatásban esett hibákat, melyeknek megolvasását annyival szükségesebbnek látom, hogy ha az olvasó ezeket nem tudja, sokszor éppen ellenkezőt olvas a nyomtatásba, azzal ami én írtam. ”85 Vele ellentétben Balia Sámuel az egységes nyelvtani szabályok hiányára hivatkozva odázza el a törvényszerző hatalomról szóló könyve hibáinak jegyzését: íyA könyv nyomtatása iránt pedig illik tudni, hogy a dolgok értelmét rendeletlenségbe hozható hibák a munka végire kiegyeztettek, de amelyek csak a nyomtatás módjában tartatnak némelyektől hibáknak, azokat jegyzésbe foglalni nem volt szükség annál inkább, hogy a déák nyelvnek (mely any83 Misztótfalusi 1685. 85 Göböl 1789. 84 Gyöngyösi 1693. TÖRTÉNELEM l ISTORIE l HISTORY 177
