Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Róth András Lajos nyi esztendőktől fogva miveltetik) mestereiről is azt írják: Grammatici certant, et adhuc sub judice lis est; a magyar nyelv csak most indulván szorgalma- tosabb mivelés alá, némelyektől állított hibái annak ellenvetések között nem ok nélkül forognak. Mert hibát törvény nélkül nem lehet ítélni; a magyar beszéd és írás törvényei pedig egy formában még nem állíttattak meg."86 Melotai Nyilas István 1622-ben bő szavakban nyilatkozik a nyomdászat mesterségének nehézségeiről, amikor az erratáknak megcorrigálásáról beszél egy fontos munkájában.87 Amint írja: „Minemű terhes munka légyen Istent félő kegyes olvasó az könyvnyomtatás csak az tudgya érdemiéiképpen megítilni, aki az typographiában forgo [ló]dott. Mert helyesen annyiszor az bötűket egyen egyen felszedegetni, értelmesen lerakogatni és szép renddel helyheztetni, hogy tisztán és kedvesen keljen szem eleiben az olvasásra, oly gondos és fáradtságos, mintha nagy bölcs mesterséggel valamit hozhatnál ki az semmiből vagyonra, avagy mintha elméd szülne az sok bötükből álló ékes nyomtatást az papírosra. En- gemet is az Úristen ingyen való kegyelméből ez terhes munkára szentelt, hogy az én idvözült atyámnak lipsiai Rheda Pálnak nyomdokát követném, mind az Istennek tisztességét ez szent munka által terjeszteném, mind az magyar nemzetet ezáltal ékesíteném. Kezdém elpenig ez szent munkát az Szent- háromság egy Istenről való derekas tudománnak kinyomtatásán azon Szentháromság egy Istennek nevében, melyben való munkámra noha kiváltképpen való vigyázásom volt, hogy mind a sententiák, mind az szók tisztán minden változás nélkül kellje- nek ki, hogy az olvasóknak elméje meg ne késleltessék. De mindazonáltal estenek néhol fogyatkozások, mind azért hogy az exemplar igen illegibilis volt, mind azért, hogy a mesterlegények, akik ebben a szent munkában velem együtt fáradoztanak majd jobb része mind idegen nemzetből valók voltának, kik magyar nyelven igen keveset, vagy semmit nem értettenek. Correctora is peniglen magamnál egyéb senki nem volt, ki szorgalmatosképpen revideálta és az errorokat medeálhatta és tollálta volna. Magam sem láthattám penig mindenkor úgy hozzá, amint kévántató volna, mivelhogy az Úristen jóvoltából gyakorta sok és hosszú ideiglen való súlyos betegségekkel látogatott meg. Amely miatt is ez könyvnek KEGYES OLVASÓ ! Ellenek ezen munkátskában némelly nevezetes hibák, mellyck az Auktornak távoly-léte miatt idejében meg-nem jobittathattak; azért, Ä IF-ilik Ének f-dik Verfe után add hozzá, e’ verset: E’ vefzély a’ miként eredeti, Jaj! énreámiski terjedőit, ’S el-vette minden erőmet: Már nyavalyám fzaporodik, A’ bún rajtam uralkodik, Terheli ízegény fejemet. Ä XV-dik Ének, 2-dik Verßnek 8-dik fórja után add irrí ez rendet: Oh melly ízegénységbsn Egyéb aprólékosabbakat a’ K. O. magától ke- gyefenn jobbitson meg, +++*+++++ 3. kép — Melotai Nyilas István, Speculum Trinitatis: az az Szent Háromság ..., Rheda nyomtatásának végben vitele ennyi hosszú időre haladott. Az fogyatkozások közül azért némelyeket ím megjegyzém, hogy azokhoz képest a többit az keresztyén olvasó magátul eszébe vehesse és megjobbíthassa." (2. kép) Az sem volt ritka, hogy kisebb vagy nagyobb részek kimaradtak a nyomtatásból. Ezeket is pótolni kellett: Példa legyen rá Losontzi István zsoltáros énekkönyve 1754-ből, melyben a szerző távolléte miatt, a kimaradt versrészletet csak utólag lehetett jelezni.88 (3. kép) De találhatunk sokkal nagyobb összefüggő kimaradt szövegrész- leteket is. Ezen hibának egy másik változata az, amikor bizonyos szöveget vagy szövegrészt nem a megfelelő helyre nyomtattak. Pl. erre Tordai Sámuelnek a megtérés halogatásának veszedelmes voltáról való elmélkedései 1767-ből, mely Kolozsvárt 86 Balia 1791. 88 Losonczi 1754. 87 Melotai 1622. 178
