Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Bicsok Zoltán - Kosa Béla újból említés történik a gyergyószentmiklósi patikusról: „N.b. Szárcsa és szentfa — ott maradott, mivel a paticarius számára hozta vala, camphorral együtt.m E szűkszavú bejegyzés azért is fontos, mert jelzi a gyógyszerek egyik beszerzési forrását. Gyergyószentmiklóson kézenfekvő volt az örmény kereskedőkkel történő ilyen irányú együttműködés, hiszen gyakran megfordultak a szász városokban (Nagyszeben, Brassó, Beszterce), ahonnan könnyebben be tudták szerezni a gyógyszereket, vagy azok alapanyagait. Ezekben az években Hank János patikus Csíkszék guberniumi levelezésében is fel-feltű- nik. 1810-1812 között három alkalommal is fő- kormányszéki leirat szólította fel a törvényhatóságokat, hogy Peter Sigerius szebeni gyógyszerész füveskönyvéből egy példányt megvásárolni „minden Erdélyben lévő patikáriusoknak tétessék szoross kötelességévé”. Ennek kapcsán említi a főkirálybíró a gyergyói patikust, név nélkül, miszerint nyilatkozatát a könyv ügyében hamarosan felküldi a Guberniumhoz.48 49 1811-ben a Főkormányszék megküldte az újonnan kiadott patikai árszabályozást. Ennek kapcsán, a közgyűlésen ismertetett guberniumi leiratok jegyzékében említik a szék gyógyszerészét: „A patikabéli orvosságok árrának limitatiója aránt készített, és a Felséges Udvartól kiadott új Bétsi Dispensatorium oly parancsolattal küldetik ide, hogy az a Gyergyo Szent Miklósi pati- káriusnak kezébe szolgáltassék, és a physicusok által arra szorgalmatoson vigyáztattassék, hogy az orvosságok a patikából az abban meg írt büntetés alatt, éppen azon az árron adattassanak. ’50 51 Öt évnek kellett eltelni, mire a patika engedélyezési illetékének ügye nyugvópontra jutott: 1813. március 23-án Baló József gyergyói alki- rálybíró végre arról küldhetett jelentést felettesének, hogy „ Gyergyó Szent Miklósi patikárius Hank János azon szabadságnak megnyerésiért, hogy Szent Miklóson patikát építhessen, a taxát 100 rhénes forintokban és 48 krajcárokban béfizetvén, aztotMikó István úrtól elküldöttem a regius perceptor úrnak, léendö administratio végett. Rendkívül fontos 48 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXXI/69. 49 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CX/65, CXVIII/11, CXXI/45, CXXII/6. 50 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CXX/98. 51 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, 107—1813. adalék az itteni gyógyszertár történetéhez, hogy Hank János András - nem lévén patikuselődje a városban, akitől átvehette volna a szükséges ingatlant, berendezést, gyógyszerkészletet - nem csupán patikát létesített Gyergyószentmiklóson, hanem gyógyszertár céljára házat is kívánt építeni és ez ügyben meg is tette a szükséges előkészületeket. Építkezési szándékát a főkirálybíróhoz intézett, 1813. január 18-án kelt beadványa is igazolja: „Alázatos instantiámot, amint a Méltósá- gos Fő Királybíró Úr kegyesen nékem parancsolni méltóztatott, az itten lévő Tekéntetes Tisztségnek bé nyújtottam, alázatoson újra instálom Nagyságodot, méltóztassék nagy nemes lelkűségétől nékem adott ígérete után, ezen instantiámat hathatós pártfogása mellett az felséges Guberniumnál recommendálni. En ugyan az úgy nevezett puszta tömlecet is instantiámba bé hoztam, minthogy nékem annak megnyerése nagy hasznomra szolgálna, de mindazonáltal a Méltóságos Fő Királybíró Úrnak bölcs ítélete alá vetem ezen könyörgésemet, hogy ha az épületet is megnyerhetném. Ha pedig Nagyságod azt helyesnek nem ítélné, instálom bár az udvarocskának elnyerését kegyesen kieszközölni. ”52 Az elgondolás, hogy a patikának központi, forgalmas helyet kell találni, dicséretesnek mondható, hiszen túl a kereskedelmi érdeken, fontos szempont volt, hogy a gyógyszertár minden helybéli számára egyformán elérhető legyen. A főkirálybíró 1814 júliusában arra utasította Baló alkirálybírót, hogy méresse fel a gyergyószentmiklósi pretoriális telket, terjesszen elő tervrajzot és költségelőirányzatot az udvaron felépítendő gyógyszertár ügyében, és tegyen jelentést arról, hogy „[...] miként készíttethetnék el ezen épület Dér Félix által, hogy az ülések tartására, leveles tárra és a rabok bé rekesztésére meg kívántató alkalmatosságok meg ne fogyatkoznának. ”.53 Hogy megvalósult-e végül a gyergyói patikaépület gondolata, arra vonatkozóan nincsenek adatok, de ismerve Hank János életének további alakulását, erősen valószínű, hogy egyike maradt a patikus megvalósulatlan álmainak. Némileg egybecseng kinevezési okiratának 52 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, 19-1813. 53 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, 375-1814. 64
