Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)

Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) szellemével - miszerint a többi erdélyi patika gyógynövényekkel való ellátását kapja feladatá­ul - Hank János 1813. augusztus 7-én kelt és a Főkormányszékhez címzett felirata, melyben arra ajánlkozik, hogy megfelelő támogatás mellett, hozzáfogna a rebarbara termesztéséhez.54 A he­lyeslő guberniumi válasz nyomán Sándor Mihály főkirálybíró 1814. január 14-én a következő uta­sítást adta Baló József gyergyói alkirálybírónak: „[...] A tekintetes királybíró úr a Szent Miklósi közönséget tanállya meg, és ezen szükséges orvosság neme tenyésztésére szakasztasson alkalmatos hellyet [...] eleiben adván az írt communitasnak, hogy ez által egyfelől a publicumot segélleni, másfelől pedig a hellységet jó hírbe fogja hozni. ’55 1814 nyarán azonban nemhogy az ültetvény helye nem volt még kijelölve, de a főkirálybíró arra kényszerült, hogy szabadkozva küldje a Főkormányszékhez a gyergyószentmiklósiak ez ügyben kelt, elutasító nyilatkozatát, hogy „[...] alkalmatos és apatiká- rius kívánsága szerént, közéi való hely nem tanál- tathatásáról miképpen nyilatkoztatta ki magát”.56 Ilyenformán a rebarbara-termesztés a helyi kö­zösség idegenkedésén megbukott. A Hank Jánosra vonatkozó kevés iratból két ígéretes, előremutató elképzelés látszik - a pa­tikaépítés és a rebarbaratermesztés gondolata -, amelyek azonban nem tudtak megvalósulni. Nem ismerjük pontosan a körülményeket és az okokat, nem tudjuk, mennyi szerepe volt a ter­vek szertefoszlásábán az anyagi feltételeknek, és mi múlott emberi tényezőkön, a patikus kitartá­sán, a konkurens kereskedők ellenérzésein, vagy a helyi közösség elzárkózásán. Tény azonban, hogy 1814 végén Hank János elköltözött Gyergyóból. Távozásának néhány részlete Baló alkirálybíró jelentéséből ismert: „A Gyergyó Szent Miklósi patikáriusnak, Hank Jánosnak miképpen lett in­nen való eltávozása tárgyában én tőllem a Mél- tóságos Fökirálybíró úr környülállásos tudósittást 54 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, 2—1814. 55 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Főkirálybírói iratok, 2—1814. 56 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, 229-1814. 57 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, 745-1814. kívánván, alázatos tisztelettel jelentem, hogy az említett patikárius a Felséges Királyi Fő Igazga­tó Tanácstól Oláhországba való bémenetele iránt szabadság levelet nyervén, Gyergyószentmiklóson (■.amint nékem elmenetele után referáltatott:) min­den házi portékáit és a patikához való eszközeit, azon orvosságokkal edgyütt, mellyeket magával el nem vihetett, eladván, bizonyos esztendőkre kibér­lett szállásával edgyütt, egész házi népével edgyütt elment Oláhországban, Bukerestben, amint maga itten másoknak kijelentette, a Bukeresti patikában provisornak, az honnan átallyában azt lehet kihoz­ni, hogy nincsen szándéka Gyergyó Szent Miklósra patikáriusnak vissza térni... ”.57 * Hank János távozásának körülményeit tynvári Handl József8 huszárőrnagy Sándor Mihály fő­királybíróhoz küldött, 1821. március 21-ei leve­lében - melyben egy új patikust, Lákai Józsefet ajánlja a főtiszt figyelmébe - a következőképpen látja: „Mivel az instáns [ti. Lákai] katolikus, azt tartom, hogy talán inkább megnyerhetné kedvét az örményeknek és a lakosoknak, mint azelőtt egy­néhány esztendőkkel Gyergyó Szent Miklóson volt szász apotecarius, kiis Jassyba elment. Jó pár év­vel később keletkezett beszámolóról van szó, így a távozás célpontja tekintetében fenntartásokkal kell kezelni a levelet. Fontosak viszont a Hank származását60 és távozásának okait illető megjegy­zések. Úgy látszik, a helyi közösség nem nagyon fogadta be az idegen nyelvű, vallású, kultúrájú embert, aki ráadásul új dolgokat is tervezett vá­rosukban, ráadásul konkurenciát jelentett az ör­ményeknek a gyógyhatású anyagok forgalmazása terén is. Ez utóbbi tényező még számos alkalom­mal visszaköszönt, Hank utóda idején is. Hank János családi viszonyaira a gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia anyakönyvei tartal­maznak adatokat. Ezekből állapítható meg, hogy felesége Szilassi Regina volt, és gyergyói tartóz­kodásuk idején házasságukból három gyermek 58 Joseph Handl von Tynvár (1765-1827) huszárőrnagy (főstrázsamester), 1821-től a székely huszárezred 1. őrna­gyi osztályának parancsnoka. 59 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLVII/39. 60 A SEL anyagában gyógyszerész hallgatóként neve nem szerepel. Evangélikus vallású szász lévén, elképzelhető, hogy azonos azzal a nagyszebeni, lutheránus vallású Joannes Hang-gal, aki 1805-ben, 23 évesen szerzett oklevelet a pes­ti egyetem sebészeti karán. - Szabó 2005, 89. TÖRTÉNELEM l ISTORIE l HISTORY 65

Next

/
Thumbnails
Contents