Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) kell a környékükön termő gyógynövényeket, melyek gyűjtésével helyettesíteni lehet a drága és sokszor nem megfelelő minőségű külföldi árut.m A guberniumi leirathoz mellékelve van az Erdélyi Udvari Kancellária gr. Teleki Sámuel által kiadott, 1808. évi 4146. számú határozatának másolata is. A kancellária ördöge azonban nem aludt. 1808 júliusában ugyanis gr. Mikes Zsigmond háromszéki fókirálybíró azért volt kénytelen átírni Csíkszék tisztségéhez, mert a guberniumi illetményhivatal (taxatorátus) tévedésből a háromszéki tisztségtől kérte behajtani Hank (Hanck) János gyergyószentmiklósi patikájának engedélyezési díját, 100 rajnai forint 48 krajcár összegben.40 41 Az ügy nem nyert megoldást, így 1809 áprilisában Demjén István alkirálybíró is hasonló tartalmú értesítést volt kénytelen küldeni Csíkszék tisztségéhez.42 A bürokrácia malmai lassan őröltek, hiszen a gyergyói patika illetékügye még öt év múltán is terítéken volt. De erről alább még lesz szó. Nem tudjuk, hogy hol, milyen épületben (csak annyi bizonyos, hogy bérelt házban), és bizonyára kinevezését követően rövidesen, Hank János megkezdte gyergyószentmiklósi működését. Az első évekre vonatkozóan nagyon kevés irat maradt fenn, ezek azonban kétséget kizáróan igazolják a patikus jelenlétét. 1809-1812 között pár alkalommal Nagy Dániel székorvosnak a veszélyes anyagok forgalmazása ügyében tett jelentéseiben fordul elő, általában név nélkül, csupán foglalkozása megnevezésével. A patikákban (és nem csak ott, hanem erre engedéllyel nem rendelkező kereskedőknél is) kapható veszélyes anyagokkal elkövetni szokott mérgezések megelőzése céljából 1809 júniusában a Főkormányszék utasítást küldött minden erdélyi törvényhatóságba, melynek ismertetése és betartatása a helyi tisztiorvos kötelessége lett szokásos félévi patikaellenőrzése alkalmával.43 * Vélhetően e leirat folyománya, hogy Nagy Dániel 1810 feb40 Nyúlás Ferenc 1807-ben megfogalmazott és a Guber- nlumhoz jóváhagyásra beterjesztett javaslatcsomagját idézi: Péter 2002, 121. 41 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CI/5. 42 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CIV/51. 43 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CLII/6. A Főkormányszéknek nem ez volt az első ilyen tárgyú leirata, az ügy már évtizedek óta foglalkoztatta a hatóságokat. ruárjában jelentést terjesztett a főkirálybíróhoz a szék területén zajló gyógyszerforgalmazás ügyében. Ebben rávilágít a „mérges ércekkel és tiltott orvosságokkal” való kereskedés veszélyeire és szorgalmazza azok kizárólag gyógyszertárakban történő forgalmazását. ,;Ámbátor a felséges rendelések által tiltat- nának azoknak a patikákon kívül való tartások, annál is inkább orvosi szabadság nélkül való szabados adások, [...] Gyergyo Szent Miklóson patika lévén, senkinek a féle mérges érceket és tiltott orvosságokot tartani szabad ne légyen, és a kinél tanáltatnék, leg ottan vétettetnék el és a patikába illendő áron adat- tatnék be. ’4i Az ügyben Sándor Mihály főkirálybíró további vizsgálatot rendelt el, melynek nyomán Betegh Ignác és Váradi Antal ülnökök még ugyanazon hónapban jelentést tettek a Kritsa Péter, Fitzus Márton, Kritsa Izsák, Zakariás Miklós, Kritsa István gyergyószentmiklósi kereskedőknél található veszélyes anyagokról.45 A gyógyhatású, illetve mérgező anyagok mellett tekintélyes meny- nyiségű puskaport is találtak a biztosok. A lakosságra veszélyt jelentő szereket a kereskedők boltjaiban biztonságba helyezték, és a helyi patikus (nyilvánvalóan Hank János) pecsétjével elzárták.46 Úgy látszik, a probléma mégsem nyert megoldást, mivel a székorvos 1812 októberében újabb, hasonló tartalmú jelentést küldött a főkirálybíróhoz. Ebben külön tünteti fel az egészségre nem káros, így üzletekben is árusítható anyagokat (pl. timsó, aranysárga, görögfehér, aranyglét, tisztátalan salétrom, terpentinolaj, szalmiák, büdöskő, gálickő, kékkő, minium, bakvér, indigó, sáfrány, fahéj, szerecsendió stb.) és a veszélyes, vagy kimondottan mérgező szereket (pl. violagyökér, édesgyökér, grispán, eleven kéneső, sasfa vagy szárcsa, szentfa). Ez utóbbiakat Vertány István, Kritsa Izsák, Kritsa István, Kritsa Péter, Zakariás István és Fitzus Márton örmény kereskedők boltjaiban lefoglalta, és egy megbízható helyi kereskedőnek47 javasolja átadni forgalmazás végett. Ugyanezen jelentésben, a Kritsa Izsák boltjában végzett ellenőrzés kapcsán Lásd a Főkormányszék 1767. és 1771. évi rendeletéit: F 26 Gyergyószék levéltára — Rendeletek és jelentések, 253, 774. 44 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CIX/42. 45 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CIX/42. 46 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CIX/42. 47 Furcsamód éppen a szabálysértő kereskedők egyikét, Zakariás Istvánt javasolja engedéllyel ellátni a veszélyes anyagok forgalmazása tekintetében. TÖRTÉNELEM I ISTORIE l HISTORY 63
