Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)

Bicsok Zoltán - Kása Béla

hogy majd mindenik századnak volt legalább sebésze vagy alsebésze, 1804-ben és 1806-ban például az I. gyalogezred, valamint a székely huszárezred csíkszéki századainak kötelékében összesen 10 sebész és alsebész működött, 1810-ben pedig számuk 12 volt. 1812-ben az orvosok mellett először tűnik fel egy katonai gyógyszerész is.32 Ok együttesen adták tehát Csíkszék beteggyógyításra hivatott egészségügyi személyzetét, amely jobb időkben is csupán 1-2 patikussal egészült ki.

1805 nyarán Csíkszék tisztsége is megkapta azt a leiratot, amellyel a Gubernium „az orvosságok taxálásában észre véendö patikáriusok excessussainak meg-zabolázására” megküldte az ún. Bécsi könyvet (Dispensatorium), benne az orvosságok hivatalos és egységes árjegyzékével.33 34 Csíkszékben tehát az a furcsa helyzet állt elő, hogy - patikus hiányában - az árszabás pontos betartatása és a visszaélések megelőzése ugyanazok kötelességévé vált, akik az ellátásért is feleltek.

Az első gyergyószentmiklósi patikusok

(1808-1814,1821-1835,1836, ?-?)

Hank János András (?—?)

Gyergyószentmiklós, és egyben egész Csíkszék vonatkozásában az első gyógyszertárra vonatkozó híradás 1806 tavaszáról származik, de éppen egy megfeneklett patikanyitási kísérletről szól. A gyergyószéki tisztség egyik keltezetlen jelentésfogalmazványából tudjuk, hogy „[...] Gyergyó Szent Miklóson a patikának felállítása éppen szükséges, hanem Svartz Sámuelnek, mint a ki annak fel állítását kérte, hol léte most nem tudatik, következésképpen patikáriusi tudományáról való levelét ez okon nem lehet felküldeni. ’94 A jelentést Csíkszék tisztsége 1806. április 18-án terjesztette a Főkor32 Rnlhmh, F 30 Az I. székely gyalogezred levéltára, 39.

33 Rnlhmh, F F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, LXXXIII/72.

34 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, LXXXIX/21.

35 A 18-19. század fordulóján két Schwartz Sámuel nevű patikus is működött Erdélyben. Egyikük Besztercén született, tanulmányai befejeztekor, 1803-ban 24 éves írták, ágostai evangélikus felekezetű volt, gyakorló idejét Szebenben töltötte Kreimer Sámuel patikájában. Szigorlatot 1803. május 17-én tett, diplomát 23-án kapott. A másik Schwartz oklevelét 1787-ben

mányszék elé, tehát röviddel azelőtt keletkezhetett. A Gubernium május 29-ei leiratából világossá válik Schwartz Sámuel35 * * eltűnésének oka. „A Gyergyo Szent Miklóson fel állíttandó patikának szükséges volta iránt április 18-án felküldött tudósításokra kegyelmeteknek vissza íratik: hogy a Királyi Fő Igazgató Tanács annak ottan léendö fel állíttását az említett jelentésekben elő hozott okoknálfogva igenis meg engedi, csak hogy a patikátfel állíttani kívánt patikári- usnak maga mesterségéből lett meg examinaltatásáról való bizonyság leveleit elébb ide azoknak valóságos mássában küldgyék fel. Mint hogy pedig Svartz Sámuel a ki is magát a patika fel állíttása végett jelentette vala, meg változtatván a maga előbbeni céllját és szándékát, magának Zilahon kész patikát vett, kegyelmetek kötelessége lészen magoknak más, alkalmatos patikáriusról gondoskodni.

Másfél évnek kellett eltelni, mire újból „alkalmatos patikáriusok” tűntek fel. Sándor Mihály főkirálybíró a Főkormányszékhez küldött 1807. december 16-i jelentésében arról számolt be, hogy a gyergyószéki tisztség két jelöltet is talált a meghirdetett széki patikusi állásra, felterjesztette tehát igazoló okirataikat, remélve, hogy hamarosan megérkezik az értesítés valamelyikük kinevezéséről, „hogy székeinknek a patika nem léte miatt való mostani nagyfogyatkozását, annak fel állítására adandó szabadság által kegyelmesen ki pótolni mél- tóztassék”?7 A válasz 1808. június 21-én érkezett meg Kolozsvárról, miszerint Hank András38 azzal a feltétellel nyert kinevezést a gyergyószentmiklósi patikusi állásra, „hogy a patikai füveket, mellyeket az oda való havasok bővségesen teremnek, ne csak a maga, hanem a mások patikája szükségére is gyűjteni köteles legyen. A megfogalmazott feltételben Nyúlás Ferenc tartományi főorvos egy évvel korábban megfogalmazott egyik alapelve köszön vissza, miszerint: „A gyógyszerészeknek ismerniük

szerezte a hallei egyetemen és egy ideig Kolozsváron működött. Gyergyószentmiklóson vélhetően az első próbált patikát alapítani 1806-ban. — SEL, 1/f Végzett gyógyszerész és sebészhallgatók jegyzéke. II. 55; Péter 2013, II, 449.

36 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, XC/4.

37 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, LXVI/65.

38 Amint egy 1813-ban kelt guberniumi leiratból kiderül, a gyergyószentmiklósi patikus teljes neve Hank János András volt. - RNLHMH, F 27 Csíkszék levéltára — Főkirálybírói iratok, 2—1814.

39 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CI/5.

62