Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Bicsok Zoltán - Kása Béla előtti történetéhez kíván adalékokat nyújtani, a Hargita Megyei Levéltárban (RNLHMH) őrzött, jellemzően az egykori Csíkszék levéltárából származó iratanyagra, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) található Gubernium Transylvanicum irataira, valamint a Semmelweis Egyetem Levéltárának (SEL) iratanyagára támaszkodva.12 Előzmények Az erdélyi vonatkozású levéltári forrásokban a legkorábbi patikára, patikusra, patikai berendezésre, illetve „mozgó gyógyszertárra”, ún. patikaládára vonatkozó írásos említések aló. század végéről és a 17. századból származnak,13 ez azonban nem jelenti azt, hogy az erdélyi intézményes gyógyszerkészítés és -forgalmazás ne tekintene vissza sokkal nagyobb múltra. Európa szerte, így Erdély területén is, a szervezett keretek között történő gyógyítás - illetve a betegellátás szerves részeként működő gyógyszerkészítés - kezdetei a szerzetes- és lovagrendek által működtetett ispotályokhoz nyúlnak vissza. A vajdaság kori Erdélyben az ispotályos lovagok Nagyszebenben és Besztercén, a johannita lovagok Váradon és Olthévízen, a bencés szerzetesek Kolozsmonostoron, a lazariták Kolozsváron, az antoniták Segesváron tartottak fenn ispotályt.14 A források hallgatnak ugyan az itt működő patikák tekintetében, de joggal feltételezhető, hogy ahol betegápolás zajlott, ott valamiféle, legalább kezdetleges fokú gyógyszer-előállításnak is léteznie kellett, még ha ezek a korai patikák nem is bírtak nyilvánossági joggal. Az egyházi patikák mellett a korszakban néhány 15-16. századi, városi alapítású és fenntartású patikát is számon tart a szakirodalom (Nagyszeben — 1495 és 1609, Brassó - 1512 és 1690, Beszterce - 1516 és 12 Ezúton is szeretnénk megköszönni dr. Molnár László és Pakot Levente önzetlen segítségét, melyekhez a budapesti levéltári kutatások során volt szerencsénk. 13 Patikárius: 1570 - „mykor Jeonek az vthan az patbycarius Tréfál voltferdeos Kelemennel, valamy Bothot Mwthat voltferdeos kelemennek”, patika, patikaszerszám: 1588- „Aminemeopatika zerzama volnapenigh az eleobipaticariusnenak, azt Biro vra(m) Io bechw zere(n)t Áru zerent eresztesse ez paticarius kezebe”, patikaláda: 1698 - „Patika láddcska vagy iskatulya”. - Erdélyi 2000, 569-571. 1660, Kolozsvár - 1573),15 amelyek az illető város lakosságának igényeit elégítették ki és a helyi magisztrátusok ellenőrizték működésüket. Mivel a reformáció korában bekövetkező katolikus javak szekularizációja (1556) és a szerzetesrendek kiűzése Erdélyből a működő egyházi patikákat felszámolta, a fejedelemség korának végén az erdélyi patikák száma meglehetősen alacsony volt, a tízet sem érte el. Számottevő gyarapodás a Habsburg-berendez- kedés és a rekatolizáció idején indul meg. A 18. század derekáig számos erdélyi városban létesült nyilvános polgári gyógyszertár: Brassóban (1696, 1720, 1733), Segesváron (1700, 1755), Nagyszebenben (1704, 1762), Kolozsváron (1710), Szászvárosban (1727), Medgyesen (1734, 1760), Temesváron (1737, 1740), Fogarason (1738), Nagykárolyban (1747), Szilágysomlyón (1759), Nagyváradon (1760).16 E korból ugyanakkor arra vonatkozóan is vannak adatok, hogy a jezsuiták Kolozsváron (1732) és Nagyváradon (1747), az irgalmas rendiek pedig Temesváron (1737) és Nagyváradon (1760), korlátozott nyilvánossági joggal ugyan, de saját patikákat tartanak fenn.17 Mindezek mellett a császári hadsereg Erdélyben állomásozó egységeinek ellátását is szolgálta néhány katonai gyógyszertár (ma inkább gyógyszerlerakatnak mondanánk őket, ahonnan a katonai orvosok mozgó patikáit látták el), gondolhatunk itt részben a császári helyőrségi központokban létrehozott gyógyszertárakra (Temesvár, Nagyszeben, Gyulafehérvár), részben a székely határőrség megszervezésének idején, 1763-ban létrehozott kézdivásárhelyi katonai patikára.18 A Székelyföld városaiban is e korban jöttek létre az első „civil” patikák (Marosvásárhely - 1733, 1752, 1760; Sepsiszentgyörgy - 1761, Kézdivásárhely - 1784, Székelyudvarhely — 1786).19 A különböző alapítású, fenntartású és ebből fakadóan különböző 14 Falus 2014. - http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-isko- la / falus-orsolya-fruzsina/ falus-orsolya-fruzsina-muhelyvita- ertekezes.pdf (2015. november 8.); Józsa 2008. - http:// debszem.unideb.hu/pdf/ dsz2008-1 / dsz2008-1 -02Jozsa. pdf (2015- november 8.). 15 Orient 1926, 48-76; Péter 2002, 7, 14-16. 16 Péter 2002, 34, 43. 17 Orient 1926, 148-168; Péter 2002, 10-14. 18 Péter 2002, 8. 19 Péter 2002, 43. 58
