Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről 4. kép - Korai leletek Lengyelfalváról (2010-es ásatás Sófalvi András vezetésével)-egyháza utótagú helynevek, amelyek alatt a tatárjárás alatt elpusztult és újból meg nem szállt egyházas falvat értenek, romos egyházzal.76 Udvarhelyszéken egyetlen példa ismeretes: Szentegyháza, amelynek papját 1406-ból ismerjük, így akkor biztosan működő temploma volt. Amennyiben a templomcímből kialakult helyneveket tanulmányozzuk, azt láthatjuk, hogy nem mindegyikük bukkan fel a pápai tizedjegyzékben, így Homoródszentpéter, Szentdemeter, Szentimre, Szentkirály, noha Szentimre már Árpád-kori templommal rendelkezik. A 14. templomcímes falu közül (10,07%) öt településre vonatkozóan nincsenek régészeti adataink. Szentlászló, Szendélek és Szentmiklós legkorábbi régészeti leletei a 13. századból származnak. Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Szentimre, Székelykeresztúr, Székelyszenterzsébet területéről azonban 11—12. századi településnyomokat sikerült találni. (5. kép) Szentábrahám esetében egy 12. század közepére keltezett templom jelzi, hogy nemcsak a település, hanem temploma is jóval korábbi, mint a templomcímes helynév. Esetünkben annak ellenére, hogy a 14 templomcímes település közül ötről még nem tudunk semmilyen részletet, így is kijelenthető, hogy hat esetben korai településnyomokkal is rendelkezünk, amely adatok elgondolkodtatóak, hiszen nem csupán kivételes esetekről van szó. Tóth Valéria a nagyarányú templomcímes helynevekben hatékony egyházi befolyást sejtet, amely nyomán nem feltétlenül csak új települések létrejöttét látja, hanem a régi nevek lecserélé76 Kristó 1983, 451^454. 77 Ferenczi 2009, 92. RÉGÉSZET I ARHEOLOGIE I ARCHAELOGY 37
