Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Nyárádi Zsolt 5. kép - Árpád-kori kerámia Szentimre területéről (terepbejárás és ásatás) sét véleményezi.78 Botár István csíkszéki kutatásai során arra jött rá, hogy a 13-14. századi templomcímet viselő falvak belterületéről sok esetben korábbi 11-12. századi leletanyag gyűjthető,79 amely Tóth hipotézisét látszik alátámasztani. Hasonló eredményekre jutott Benkő Elek Keresztúr-széki munkássága során, valamint erre a következtetésre sarkallnak udvarhelyszéki kutatásaink is. Botár István folytatva ezt a gondolatmenetet, úgy látja, hogy az archaikus nevek sokkal jobban fennmaradtak a filiális egyházakban, amely eredményeket régészeti adatokkal is alátámaszt.80 A templomcímekben is meghatározható egy korábbi horizont, amely szerint a szentek tiszteletének elterjedése az uralkodó családhoz kötődött. 78 Tóth 2007,414-417. 79 Botár 2008, 84. 80 Botár 2008, 84-88. Csak egy példát említve, Szent István a Koppány elleni csatában Szent Mártont, Szent Györgyöt es Szűz Mariát hívta segítségül, akiknek a képmásával díszítette zászlait is.81 A Szűz Mária tisztelet elterjedésének hátterében az állt, hogy Magyarország védőasszonya volt. A későbbi legnépszerűbb szentek közül a Szentimre helységnevek 1083 után,82 a Szent Lászlók pedig 1192 után alakulhattak ki.83 Egy másik helynévcsoportot jelentenek azok a települések, amelyek kis- és új- előtaggal rendelkeznek (12. típus, tíz településsel, amely 7,19 százalékát jelenti az összlétszámnak). Ezek a települések értelemszerűen a környezetükhöz képest való alapítás okán nyerték a megkülönböztető jelzőt. Abban az esetben, ha egy nagyobb település 81 Kovács 1990, 414. 82 Klaniczay 1986, 15. 83 Karácsoni 2010, 34. 38
