Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről 2. kép - Máréfalva Árpád-kori templomának környezetében feltárt edénytöredékek (2007-2008-as ásatás Sófalvi András irányításában) vezet, amely a fent említett okok miatt jelentősen torz képet nyújthat egy-egy térség településtörténetére vonatkozóan. így történt ez Székelyföld, és Udvarhelyszék esetében is. A falvak egy részének legelső írott forrásai a 14. századi pápai ti- zedjegyzékben szerepelnek. Az ezekben szereplő latinizált magyar helynevek jelentősen eltorzultak, amelyet még tovább fokozott, hogy a listákat magyarul nem beszélő írnokok többször is átmásolták. Ennek folyományaként számos helynév még mindmáig azonosítatlan vagy csupán kérdőjelekkel azonosítható a mai településnevek között. Az udvarhelyszéki települések 72 százaléka viszont csupán a 16. században szerepel először az írott forrásokban, tehát mintegy bő háromszáznégyszáz évvel megalapításukat követően. A településtörténetek rekonstruálásában és megismerésében a régészeti adatok a legértékesebbek, főként, ha olyan korokról beszélünk, amelyről semmiféle írott forrással nem rendelkezünk. A régészeti adatgyűjtés első lépése a terepbejárás30, amely az adott település területéről gyűjt össze régészeti nyomokat a szántóföldekről, kaszálókról. Az ember, ahogy birtokba vesz egy tájat, nyomot 30 Az udvarhelyszéki falvak terepbejárásait Sófalvi András régésszel közösen végeztük 2007—2015 között. Keresztúr fiúszék területén Benkő Elek végezte a terepbejárásokat az 1980-as évek első felében. hagy rajta, átalakítja, úgymond beszennyezi. Legyen az emberi megtelepedés ideje több ezer évvel korábbi, a hajdani élettér nyomai, a lakóházak, tűzhelyek kiégett agyagtapasztásai, az elfogyasztott élelem után hátra maradt állatcsontok és a mindennapi élet során használt, majd eltört cserépedények töredékei a szakavatott szem számára egyértelműen jelzik egy-egy letűnt közösség létét. A néhai település által termelt nagy mennyiségű szerves anyag is jól jelzi adott esetben az emberi jelenlét nyomait. A régészeti terepbejárások nemcsak az időszámításunk előtti korszakok nyomait tudják beazonosítani, hanem megfelelő módszert nyújtanak a középkori falvaink keletkezésének pontosabb tisztázásához is, amelyre írásos források hiányában igen nagy szükség van.31 A belterületen elvégzett terepbejárások igen gyors eredményeket hozhatnak, hiszen a felszínen gyűjtött leletek akár évszázadokkal vissza- vihetik a település keletkezését, mint azt az első írásos források mutatták. A terepbejárások során ugyanakkor lokalizálhatóak mára már elpusztult kőépületek nyomai is, köztük is a templomoké, 31 A módszert, illetve ennek konkrét eredményeit jól érzékelik a Sükő-patak völgyében végzett kutatásaink Nyárádi, Sófalvi 2012, 169-201. RÉGÉSZET I ARHEOLOGIE IARCHAELOGY 33
