Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Nyárádi Zsolt amelyek településtörténeti szempontból a leglényegesebb régészeti célpontot jelentik. A terepbejárásoknak is azonban megvannak a korlátái. Egyrészt, mivel a mai falvak szinte teljes egészében ráfednek a korai településre, nem biztos, hogy sikerül annak a legkorábbi leleteit megtalálni a leletgyűjtés során. Erre jó példák azok a kisméretű régészed feltárások olyan településeken, amelyeket korábban csupán terepbejárással kutattak. Az ásatások a korábban 13. század környékére keltezett településekről kiderítették, hogy azoknak korábbi, 11-12. századi előzményük van. Hasonló esetekkel találkoztunk Nagykede, Nagymedesér, Lengyelfalva, Patakfalva esetében. Ugyanakkor jelzés értékű az is, hogy a Máréfalva határában feltárt Árpád-kori templom településének nyomait sehol sem találtuk meg,32 annak ellenére, hogy a templom feltárásakor korai kerámiaanyag szintén előkerült. (2. kép) További problémákat rejtenek a leggyakrabban keltező elemként használt kerámiatöredékek. Ezeknek egyelőre nem rendelkezünk erre a tájegységre vonatkozó jól kidolgozott és biztos alapokon nyugvó kronológiájával, így egyelőre csupán az archaikus zömök vállú, gazdagon díszített edények korát helyezzük a 13. század előttre. Ha a nyelvészet és a régészet kutatási eredményeit összevetjük, altkor azt láthatjuk, hogy a kettő keltezése között olykor jelentősebb eltérések vannak, de ugyanakkor akadnak átfedések is. Nyelvészetileg a legkorábbi helynevek a puszta személynévből származnak.33 34 Udvarhelyszéken ebből, a magyarországi Árpád-kori okleveles forrásokban is felbukkanó nevekből 19 maradt meg azonosítható formában: Atyha (.Athia)?A Bágy (Bagyn),35 Béta (Betha)?6 Bögöz (Bugus, Bogus)?7 38 Csöb (Chob vagy Chab)?* Égé (Ege)?9 Hodgya (Hog, Hogiud),40 41 Kede (Ked, Keda)?x Kecset (Keched ),42 Magyarhermány (Herman),43 Nagybacon (Bachen),44 * Sükő (Suke)?^ Székelyderzs (Dot),46 Székelyfancsal (Fancel, Fanchal) ,47 Székelydálya (Daria)?* Székelyvécke (Veca, Vecha),49 Szolokma (Zolouch, Zoloukf°, Rava (Rapa)?1 Tihadár (Thivodorf2, Ülke (Ilk)53. A személynevekből való helynévadás jellegzetesen magyar sajátosság, a környező népeknél nem találjuk nyomát.54 A korai helynévtípusok közül Udvarhelyszékről teljességgel hiányoznak a 11-12. századra keltezett -i képzős helynevek 55 „Bár nyilván a puszta személyneves helynevek keletkeztek all. századon túl is, az e típusba tartozó helynevek összességükben mégis korábbiak, mint az utótaggal létrejöttek. Ennek alapján jogosult köztük időrendi különbséget tenni” — fogalmazta meg Kristó Gyula, aki56 korainak határozta meg a Kőrispatak, Galambfalva, Énlaka, Udvarhely, Zetelaka, Oroszhegy, Olasztelek neveit.57 Ha nyelvészetileg vizsgáljuk a helyneveket, akkor azt láthatjuk, hogy a képzők nélkül, a személynevekből kialakult típusok közül 10 azonosítható egyértelműen, ez a 139 vizsgált települések 7,19 százalékát jelenti (táblázat, 1. típus). Ezek közül Bágy, Nagybacon és Székelyderzs románkori templommal rendelkezik. A régészeti adatok alapján Bögöz temetője a 12. század második felében létesült.58 (3. kép) A templom alatt húzódó településnyomok pedig arra engednek következtetni, hogy a térség már korábban, legkésőbb a század elején benépesült. A tíz település közül hatról nincs régészeti adatunk. Sükő 32 Demjén, Sófalvi 2014, 16. 33 Kiss 1997, 177. 34 Fehértói 2004, 77. 35 Fehértói 2004, 82. 36Fehértói 2004, 121. 37Fehértói 2004, 158. 38Fehértói 2004, 199. 39 Fehértói 2004, 269. 40 Fehértói 2004, 389. 41 Fehértói 2004, 453. “Fehértói 2004, 453. “Fehértói 2004, 83. “Fehértói 2004, 80. “Fehértói 2004, 734. 46 Fehértói 2004, 243. “Fehértói 2004, 243. 48Kniezsa 1943, 126. 49Kniezsa 1943, 126. 50Fehértói 2004, 855. 51 Fehértói 2004, 668. “Fehértói 2004, 758. “Fehértói 2004, 412. 54Kniezsa 1943, 126 “Kniezsa 1943, 125-126. 56 Kristó 2002, 145. “Kristó 2002, 147. 58 Nyárádi Zsolt: Arpadian Age churches of Bögöz. Megjelenés alatt. 34