Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Szemle - Gál Edina: Nemek és nemzedékek
Nemek és nemzedékek bejegyzések határozottan megfűszereznék a tanulmányt, de egy ilyen fejezet sajnos nem talál a demográfiai elemzés keretei közé, amennyiben a bejegyzések nem módosítják az eredményeket. Az anyakönyvekből nyomon követhető három fontos életeseményre - születés, házasság, elhalálozás — épülő tanulmány szerkezete különös figyelmet érdemel. Az egyes fejezetek felépítésük alapján önálló tanulmányokként is értelmezhetők, de a könyv felépítése ugyanakkor egységessé teszi azokat. A fejezetenként visszatérő Bevezető, Adatok és módszerek, és Összegzés segítségével válik átláthatóvá és rendezetté. A módszertani rész alapos kidolgozásának köszönhetően az alkalmazott modellek reprodukálhatók más települések kontextusában is, ami nagy segítséget jelent a történeti demográfia kutatói számára. Ezek a fejezetek a hasonló kutatások gyakorlati megvalósításához az elemzés előkészítéséről, az adatbázisok helyes felépítéséről is tájékoztatnak, példákkal kiegészítve. A megfelelő módszerek, modellek és statisztikai programok kiválasztása némi szabadságot enged a kutatónak. A szerző módszereinek alapjait főleg a legújabb külföldi tanulmányok képezik, amelyek a magyar szakirodalomhoz képest hosszabb múltra tekintenek vissza az elemző statisztika alkalmazásában a történeti demográfiában. Az alaposan bemutatott módszertan a kutatási eredmények megbízhatóságának a kulcsa. Minden elemzést a vizsgált csoportok (felhasznált adatok) behatárolásának pontos leírása előz meg. Ennek hiányában a mintavétel helyessége kérdőjelezhető meg elsőként, ezért tanúsított neki a szerző különös figyelmet. A családrekonstitúció módszerének lehetőségeiről s korlátáiról is olvashatunk, amely következtetésképpen továbbra is a legjobb módszer az egyéni szintig lemenő demográfiai vizsgálatokra. Korlátainak kiküszöbölésében a modern számítástechnikai programok és többváltozós elemzési módszerek segítenek. Más forrásokkal való összekapcsolásával eredményesen kibővíthetők. A Nemzedékről nemzedékre című fejezetben egy újabb megvilágításban mutatja be a népesség reprodukcióját. A kutatás újszerűségét a magyar szakirodalomban az is jelzi, hogy még nincs rá 1 Demográfiai átmenet: a klasszikus modell szerint a (gyerek) halandóság csökkenésével járó hirtelen népességrobbanást tudatos születésszabályozás követi, amely végül a kiforrott terminológia. A francia és kanadai kutatók az utódok termékenységében érdekeltek és azt vizsgálják, hogy a gyerekek hányad része nemzett további utódokat. Pakot Levente a francia szakirodalomból átvéve ezt a „reprodukciót megvalósító gyermek”-nek nevezi. Az első nemzedék az alapító házaspárok (a vizsgálat kezdete), a második nemzedék az ők gyerekeik, a harmadik az unokáik és így tovább. A két székelyföldi falu esetében a második generációnak 40,4%-a nemzett további utódokat, amely nemzetközi viszonylatban is meghaladja az átlagértékeket és a reprodukció sikerességét mutatja. A harmadik nemzedéknél viszont ez 25%-ra zuhant. Ez az életkilátások változására utal és a magasabb elvándorlási és gyerekhalandósági értékekkel is magyarázható. Az utódok fele már 15 év alatt meghalt. A gyermektelen házasságok aránya csak 5-6%. A továbbiakban az anyakönyvekben rögzített életeseményeket ismerteti, a többváltozós eseménytörténeti elemzések - pontosabban a kockázati modell - segítségével. Az eseménytörténeti modellek a személyek életében bekövetkezett események időtartamait vizsgálják, amelyet különböző jellemzőkkel (magyarázó változókkal) lehet kiegészíteni. A kockázati modellek kérdés- feltevése az, hogy a „jellemzők” milyen mértékben befolyásolják az esemény bekövetkezésének kockázatát. Ez a fajta vizsgálat nagyon sok lehetőséget kínál, például a házasság időpontját siettető folyamatok felismerésében. Az első házasság- kötések időpontjának a családi szerkezeten belüli vizsgálata igen érdekes eredményeket mutat. Kétségkívül egy archaikus, átmeneti időszak1 előtti demográfiai rendszer képe tárul elénk, amelyre a korai házasságkötések is utalnak. Egy mondat erejéig kitérve a Hajnal-vonalra, ez azt jelenti, hogy a Szentpétervárt Trieszttel összekötő képzeletbeli határvonal nyugati oldalán később házasodnak így valamelyest csökkentve a születendő gyerekek számát, míg a keleti oldalán korán házasságra lépnek, így magas a termékenység, de ugyanakkor magasabb a gyerekhalandóság is. A téma alapos felvezetése jelzi a hasonló vizsgálatok bő szakirodalmát. A többváltozós modellekkel a szerző azt vizsgálja, hogy a testvérnépesség csökkenéséhez vezet (nagyon hosszú folyamat, területenként változó, de általában a 19. század végére tehetők a kezdetei és a 20. században teljesedik ki). SZEMLE I CRONICĂ I REVIEW 317
