Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Szemle - Gál Edina: Nemek és nemzedékek
Gtíí Edina-Tünde csoportok összetétele, a szülők jelenléte, illetve a történeti időszak milyen mértékben hozza előre vagy késlelteti a házasodási életkort a fiúk és a lányok esetében külön-külön. Az eredmények olyan gyakorlatokra mutatnak rá, mint például az örökség felszabadulásának jelentősége a szülők halála esetén. A lányok esetében pedig a nagyság szerinti sorban történő kiházasítás figyelhető meg. Az eredmények mindenesetre a jól kiforrott hagyományok tartását jelzik a fiatalok kiházasí- tásában. A születések száma és gyakorisága is az átmenet előtti állapotra jellemző, a vizsgált időszak végén viszont egyre erőteljesebben kezdenek mutatkozni a születésszabályozásra utaló jelek. A korai születésszabályozás szintén közkedvelt téma a történeti demográfiában, már csak azért is, mert az írott források elég szűkszavúak ezen a téren. A statisztikai elemzések viszont kimutatják a születésszabályozás sikeres gyakorlatát, a sikertelen próbálkozásokat természetesen nem. Körvonalazódik a születések késleltetése („spacing”) vagy a tervezett gyerekszám utáni további születések megelőzése („stopping”). A következő nyomon követhető gyakorlat a meghalt gyerekek „pótlása” kissé erős fogalom, de kétségkívül a legmegfelelőbb. Az elemzések kiterjednek az anyatej fogamzásgátló hatására is. A már csecsemőkorban meghalt gyerekek esetén a következő gyerek hamarabb születik, mint azokban az esetekben, amikor a csecsemő él és az anyatej folyamatosan termelődik. A születésszabályozás viszont a csecsemő- és gyerekhalandóságra adott válasz, ezért a két vizsgált település esetében nem kellett ehhez folyamodniuk, mivel a gyerekek közel fele meghalt. Sőt, az időszak kezdetén a pótlás sokkal erőteljesebben nyilvánult meg, és csak az időszak végén, a halandóság feljavulásakor tapasztalható tudatosabb hozzáállás az utódnemzéshez. Mivel a csecsemő- és gyerekhalandóság rendkívül hangsúlyos volt, a szerző ezeket az adatokat is többváltozós elemzés alá vetette a lehetséges okok felkutatása érdekében, de lényegében ezek a közegészségügyi állapotok lemaradottságára utalnak. A születést követően, a csecsemők korai fejlődésében különböző kritikus időszakok vannak, mint például az anyatejtől való elválasztás. Ebben az időszakban (általában 1 éves kor körül) a kicsik évszaktól függően különböző betegségekre lehetnek érzékenyebbek. Az első hetek szintén meghatározók, hiszen ekkor derül ki, hogy a csecsemő elég életképes-e, ez pedig szorosan összefügg az anya életkorával és fizikai kimerültségével (gyakori szülések esetén). Az idősebb anyák gyermekei az első hetekben éppen emiatt veszélyeztetettebbek, viszont ha a kritikus időszakot túlélik, az anya korábbi tapasztalatai értékesnek bizonyulnak és a továbbiakban jobb életkilátások várnak a gyerekre. Kápolnásfalu és Szentegyházasfalu esetében a felsoroltak mellett a családi szerkezetre vonatkozó változókat is letesztelték, a csecsemők életkorához igazodva, napokra és hónapokra bontva. A csecsemőhalandósághoz képest, a felnőttkori halandóságról csak a tanulmány elején található általános demográfiai képet bemutató fejezetekben olvashatunk. Minden bizonnyal a felnőttkori halandóság azért nem kapott hasonló figyelmet, mert ez kisebb arányban befolyásolta a reprodukciót, hiszen a felnőtteknek csak 4,5%-a halt meg mielőtt még házasságra lépett és gyereket nemzett volna. A kutatás eredményeit szöveg közé ékelt diagramok és táblázatok szemléltetik, amelyek nagy segítséget nyújtanak az értelmezésben. A tanulmány szerkezete önmagában is a természettudományok stílusára emlékeztet, akárcsak a nyelvezete és a szöveg stílusa. Nem bocsátkozik elméleti eszmefuttatásokba, kizárólag a szakirodalmat, módszereit, eredményeit és azoknak értelmezését ismerteti. A befektetett munkára már csak az adatok mennyisége is utal. Ez 3762 házasság, 18573 születés és 15588 elhalálozás bevezetését, összekapcsolását, kezelését jelenti. Minden egyes elemzés külön-külön előkészítéssel, az adatok szelekciójával és rendezésével jár. Az eredmény viszont bámulatos a számok nyelvén elmesélt nemzedékek történetéről. Gál Edina-Tünde Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar Kolozsvár, Románia E-mail: edina92tunde@gmail.com 318