Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Szemle - Gál Edina: Nemek és nemzedékek

Gtíí Edina-Tünde csoportok összetétele, a szülők jelenléte, illetve a történeti időszak milyen mértékben hozza előre vagy késlelteti a házasodási életkort a fiúk és a lányok esetében külön-külön. Az eredmények olyan gyakorlatokra mutatnak rá, mint például az örökség felszabadulásának jelentősége a szülők halála esetén. A lányok esetében pedig a nagy­ság szerinti sorban történő kiházasítás figyelhető meg. Az eredmények mindenesetre a jól kiforrott hagyományok tartását jelzik a fiatalok kiházasí- tásában. A születések száma és gyakorisága is az átme­net előtti állapotra jellemző, a vizsgált időszak végén viszont egyre erőteljesebben kezdenek mu­tatkozni a születésszabályozásra utaló jelek. A ko­rai születésszabályozás szintén közkedvelt téma a történeti demográfiában, már csak azért is, mert az írott források elég szűkszavúak ezen a téren. A statisztikai elemzések viszont kimutatják a szü­letésszabályozás sikeres gyakorlatát, a sikertelen próbálkozásokat természetesen nem. Körvona­lazódik a születések késleltetése („spacing”) vagy a tervezett gyerekszám utáni további születések megelőzése („stopping”). A következő nyomon követhető gyakorlat a meghalt gyerekek „pótlá­sa” kissé erős fogalom, de kétségkívül a legmeg­felelőbb. Az elemzések kiterjednek az anyatej fogamzásgátló hatására is. A már csecsemőkor­ban meghalt gyerekek esetén a következő gyerek hamarabb születik, mint azokban az esetekben, amikor a csecsemő él és az anyatej folyamatosan termelődik. A születésszabályozás viszont a cse­csemő- és gyerekhalandóságra adott válasz, ezért a két vizsgált település esetében nem kellett eh­hez folyamodniuk, mivel a gyerekek közel fele meghalt. Sőt, az időszak kezdetén a pótlás sokkal erőteljesebben nyilvánult meg, és csak az időszak végén, a halandóság feljavulásakor tapasztalható tudatosabb hozzáállás az utódnemzéshez. Mivel a csecsemő- és gyerekhalandóság rend­kívül hangsúlyos volt, a szerző ezeket az adatokat is többváltozós elemzés alá vetette a lehetséges okok felkutatása érdekében, de lényegében ezek a közegészségügyi állapotok lemaradottságára utalnak. A születést követően, a csecsemők korai fejlődésében különböző kritikus időszakok van­nak, mint például az anyatejtől való elválasztás. Ebben az időszakban (általában 1 éves kor körül) a kicsik évszaktól függően különböző betegségek­re lehetnek érzékenyebbek. Az első hetek szintén meghatározók, hiszen ekkor derül ki, hogy a cse­csemő elég életképes-e, ez pedig szorosan össze­függ az anya életkorával és fizikai kimerültségé­vel (gyakori szülések esetén). Az idősebb anyák gyermekei az első hetekben éppen emiatt veszé­lyeztetettebbek, viszont ha a kritikus időszakot túlélik, az anya korábbi tapasztalatai értékesnek bizonyulnak és a továbbiakban jobb életkilátások várnak a gyerekre. Kápolnásfalu és Szentegyházasfalu esetében a felsoroltak mellett a családi szerkezetre vonatko­zó változókat is letesztelték, a csecsemők életko­rához igazodva, napokra és hónapokra bontva. A csecsemőhalandósághoz képest, a felnőttkori ha­landóságról csak a tanulmány elején található ál­talános demográfiai képet bemutató fejezetekben olvashatunk. Minden bizonnyal a felnőttkori halandóság azért nem kapott hasonló figyelmet, mert ez kisebb arányban befolyásolta a reproduk­ciót, hiszen a felnőtteknek csak 4,5%-a halt meg mielőtt még házasságra lépett és gyereket nem­zett volna. A kutatás eredményeit szöveg közé ékelt di­agramok és táblázatok szemléltetik, amelyek nagy segítséget nyújtanak az értelmezésben. A tanulmány szerkezete önmagában is a termé­szettudományok stílusára emlékeztet, akárcsak a nyelvezete és a szöveg stílusa. Nem bocsátkozik elméleti eszmefuttatásokba, kizárólag a szakiro­dalmat, módszereit, eredményeit és azoknak ér­telmezését ismerteti. A befektetett munkára már csak az adatok mennyisége is utal. Ez 3762 há­zasság, 18573 születés és 15588 elhalálozás beve­zetését, összekapcsolását, kezelését jelenti. Min­den egyes elemzés külön-külön előkészítéssel, az adatok szelekciójával és rendezésével jár. Az eredmény viszont bámulatos a számok nyelvén elmesélt nemzedékek történetéről. Gál Edina-Tünde Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia Kar Kolozsvár, Románia E-mail: edina92tunde@gmail.com 318

Next

/
Thumbnails
Contents