Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Ember- és állatalakok a gyermekek játékszerei között Ganyban
P. Buzogány Árpád 18. Állatalak pipevirág szárából Pipevirág (gyermekláncfű) üreges szárából egy darabkát négybe hasítottak mindkét végén; ujjbegy- gyel feszítve, továbbhasítva az négybe visszakun- korodott. Amikor egy-egy (1-2 cm-es) darabka a pipevirág szárából már visszahajlott, visszakunkoro- dott, le lehetett tenni a földre, kőre, és lovat, csikót, általában állatot utánzott, aminek volt négy lába, az alul lévő visszagörbült szárdarabok, illetve felül a feje, és a magasba tartott farka. 19. Ember- és állatalakok dugóból A parafa dugó kiválóan alkalmas emberi vagy állatalakok megformálására. A kisebb-nagyobb dugódarabokat beléjük szúrt fa- vagy drótdarabokkal illesztjük össze, azok tartják meg a dugókat. Nagyobb dugóba két fadarab, gyufaszál, drótdarab szúrva és annak végére két kis dugó illesztve - kész van az ember lába. Kéznek a pálcikák is megfelelnek, másik dugó lesz a feje. Hasonló módon készülnek az állatalakok is. A parafa tartós, és újra felhasználható alapanyag. Az abból készített alakokkal játszani lehet, akár robotoknak is „kinevezni”. Általában felnőttek mutatják meg, készítik el a kisebb gyermeknek. Gagy- ban ritkább játékszer volt, és nem nevezték Dugó Daninak a parafa emberalakot, mint máshol; nem volt neve. 20. Papírból hajtogatott béka Többszöri tűrögetéssel béka alakot alakítunk ki a papírlapból, melynek van feje és négy lába. A hátsó lábainál többször megtűrt papírt ha ujjheggyel lenyomjuk, a papír csekély rugalmassága ellenére is mintha ugrana a papírbéka. 21. Gyurmából formált emberalak A már óvodás, kisiskolás korú gyermekek kedvelik a gyurmázást. A régi nevén plasztelinként emlegetett alapanyagot (a kereskedelembeli román plasztelin szó tkp. az olasz plasztilinből ered) üzletben vásárolják, már a múlt század hatvanas éveitől. Mivel sokszor fel lehet használni, kedvelik a vele való játszást a gyermekek. Alakokat formálva időállóbb játékszereket lehet készíteni belőle, mint sárból, agyagból. Mulatságos kinézetelű fejet lehet belőle formálni, nagy fülekkel, bajusszal és hatalmas, ijesztő orral meg elálló fülekkel. Egész alakos ember is hamar elkészíthető. Mivel a gyurmadarabokat összenyomással egymáshoz lehet rögzíteni, egy nagyobb darabból ki lehet alakítani a törzset, majd külön-külön a kezeket, lábakat és a fejet. Ha egyik-másik darab túlméretezett vagy nem hasonlít eléggé a valóságoshoz, újra lehet gyúrni. Másik módszer, hogy egyeden darab gyurmából formáljuk meg az emberalakot: egy darab gyurmát gömbölyűre gyúrjuk, három ujjal végtagnak valót csípünk ki belőle, vagy a gyurmadarabot elvékonyítjuk, és végtagokat alakítunk ki rajta. A több színű gyurma arra is alkalmas, hogy az emberi alak szemét, száját, bajuszát más színű darabból formáljuk meg és rátapasszuk a fejre. A sárból, agyagból készítettekhez hasonlóan karcolással lehet jelezni a kész figurán a ruhát (kabát, ing gombokkal stb.), sőt kalapot lehet tenni a fejére, kezébe sétapálcát, botot adni. Ezekkel a játékszerekkel a gyermek egész történeteket játszik el, melyek többnyire a mindennapi élet jól ismert történései. A több szereplős játék még érdekesebb lehet. A sikerültebb alakokat a játékosok félreteszik, megőrzik, akár nevet is adnak nekik játékaik során. 22. Gyurmából formált állatalakok A gyermekek azért is kedvelik a gyurmázást, mert maguk formálhatják meg azokat az állatokat, melyekkel aztán játszanak. Ritka, hogy a kisgyereknek a szülő, a nagyobb társ készítse el a gyurmajátékszerét, hiszen külön élmény elkészíteni a disznót, lovat, kutyát, vagyis a környezetükből ismert állatokat. Ám a képzeletnek semmi sem szab határt, így a csupán képről, filmekből ismert állatokat is meggyúrhatják: majmot, zsiráfot, krokodilt stb. 23. Hóember Amikor lehull az első hó, általában ritka, hogy megfagyjon - a vizes hó pedig jól ragad, kiválóan alkalmas hóemberkészítésre. Télen is, ha a hó tapa- dóssá válik, elkészíthető a hóember. A gyermekek otthon, a nagyszülők udvarán, kertjében, de még az iskola udvarán is raknak hóembert. Több nagy hólabdát készítenek: kisebb hógomolyát akár közös erővel gurítanak, amíg nagy lesz belőle, ezeket egymásra helyezik. A fej kisebb, mint a törzs, és a nyakat is megvékonyítják, ezután következik a „fel- öltöztetése”. Lyukas, kidobott fazakat vagy a majorság (szárnyasok), kutya vizesedényét teszik a fejébe, széndarabkákból vagy gombból kirakják a szemét, az orrát, és rossz seprűt szúrnak az oldalába, mintha az lenne a keze. Murokból (sárgarépából) szúrnak 280
