Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - P. Buzogány Árpád: Ember- és állatalakok a gyermekek játékszerei között Ganyban

P. Buzogány Árpád 18. Állatalak pipevirág szárából Pipevirág (gyermekláncfű) üreges szárából egy darabkát négybe hasítottak mindkét végén; ujjbegy- gyel feszítve, továbbhasítva az négybe visszakun- korodott. Amikor egy-egy (1-2 cm-es) darabka a pipevirág szárából már visszahajlott, visszakunkoro- dott, le lehetett tenni a földre, kőre, és lovat, csikót, általában állatot utánzott, aminek volt négy lába, az alul lévő visszagörbült szárdarabok, illetve felül a feje, és a magasba tartott farka. 19. Ember- és állatalakok dugóból A parafa dugó kiválóan alkalmas emberi vagy ál­latalakok megformálására. A kisebb-nagyobb dugó­darabokat beléjük szúrt fa- vagy drótdarabokkal il­lesztjük össze, azok tartják meg a dugókat. Nagyobb dugóba két fadarab, gyufaszál, drótdarab szúrva és annak végére két kis dugó illesztve - kész van az em­ber lába. Kéznek a pálcikák is megfelelnek, másik dugó lesz a feje. Hasonló módon készülnek az ál­latalakok is. A parafa tartós, és újra felhasználható alapanyag. Az abból készített alakokkal játszani lehet, akár ro­botoknak is „kinevezni”. Általában felnőttek mu­tatják meg, készítik el a kisebb gyermeknek. Gagy- ban ritkább játékszer volt, és nem nevezték Dugó Daninak a parafa emberalakot, mint máshol; nem volt neve. 20. Papírból hajtogatott béka Többszöri tűrögetéssel béka alakot alakítunk ki a papírlapból, melynek van feje és négy lába. A hát­só lábainál többször megtűrt papírt ha ujjheggyel lenyomjuk, a papír csekély rugalmassága ellenére is mintha ugrana a papírbéka. 21. Gyurmából formált emberalak A már óvodás, kisiskolás korú gyermekek ked­velik a gyurmázást. A régi nevén plasztelinként emlegetett alapanyagot (a kereskedelembeli román plasztelin szó tkp. az olasz plasztilinből ered) üzlet­ben vásárolják, már a múlt század hatvanas éveitől. Mivel sokszor fel lehet használni, kedvelik a vele való játszást a gyermekek. Alakokat formálva idő­állóbb játékszereket lehet készíteni belőle, mint sár­ból, agyagból. Mulatságos kinézetelű fejet lehet be­lőle formálni, nagy fülekkel, bajusszal és hatalmas, ijesztő orral meg elálló fülekkel. Egész alakos ember is hamar elkészíthető. Mivel a gyurmadarabokat összenyomással egymáshoz lehet rögzíteni, egy nagyobb darabból ki lehet alakítani a törzset, majd külön-külön a kezeket, lábakat és a fejet. Ha egyik-másik darab túlméretezett vagy nem hasonlít eléggé a valóságoshoz, újra lehet gyúrni. Másik módszer, hogy egyeden darab gyurmából formáljuk meg az emberalakot: egy darab gyurmát gömbölyűre gyúrjuk, három ujjal végtagnak valót csípünk ki belőle, vagy a gyurmadarabot elvéko­nyítjuk, és végtagokat alakítunk ki rajta. A több színű gyurma arra is alkalmas, hogy az emberi alak szemét, száját, bajuszát más színű darabból formál­juk meg és rátapasszuk a fejre. A sárból, agyagból készítettekhez hasonlóan kar­colással lehet jelezni a kész figurán a ruhát (kabát, ing gombokkal stb.), sőt kalapot lehet tenni a fejére, kezébe sétapálcát, botot adni. Ezekkel a játékszerekkel a gyermek egész törté­neteket játszik el, melyek többnyire a mindennapi élet jól ismert történései. A több szereplős játék még érdekesebb lehet. A sikerültebb alakokat a játéko­sok félreteszik, megőrzik, akár nevet is adnak nekik játékaik során. 22. Gyurmából formált állatalakok A gyermekek azért is kedvelik a gyurmázást, mert maguk formálhatják meg azokat az állatokat, melyekkel aztán játszanak. Ritka, hogy a kisgyerek­nek a szülő, a nagyobb társ készítse el a gyurmajá­tékszerét, hiszen külön élmény elkészíteni a disznót, lovat, kutyát, vagyis a környezetükből ismert állato­kat. Ám a képzeletnek semmi sem szab határt, így a csupán képről, filmekből ismert állatokat is meg­gyúrhatják: majmot, zsiráfot, krokodilt stb. 23. Hóember Amikor lehull az első hó, általában ritka, hogy megfagyjon - a vizes hó pedig jól ragad, kiválóan alkalmas hóemberkészítésre. Télen is, ha a hó tapa- dóssá válik, elkészíthető a hóember. A gyermekek otthon, a nagyszülők udvarán, kertjében, de még az iskola udvarán is raknak hóembert. Több nagy hólabdát készítenek: kisebb hógomolyát akár kö­zös erővel gurítanak, amíg nagy lesz belőle, ezeket egymásra helyezik. A fej kisebb, mint a törzs, és a nyakat is megvékonyítják, ezután következik a „fel- öltöztetése”. Lyukas, kidobott fazakat vagy a major­ság (szárnyasok), kutya vizesedényét teszik a fejébe, széndarabkákból vagy gombból kirakják a szemét, az orrát, és rossz seprűt szúrnak az oldalába, mintha az lenne a keze. Murokból (sárgarépából) szúrnak 280

Next

/
Thumbnails
Contents