Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - P. Buzogány Árpád: Ember- és állatalakok a gyermekek játékszerei között Ganyban

Ember- és állatalakok a gyermekek játékszerei között Gagyban neki orrot. Széndarab a szeme, foga. Ha éppen van, akkor a rossz, szakadt szalmakalapot is felhasználják fejfedőnek. Ugyancsak széndarabkákat vagy való­ságos gombokat raknak a testére, mintha a kabátja gombjai lennének. A hóember elkészítése érdekesebb, mint a vele való játék. Elkészítése után általában árván is marad: magára hagyják, más játékba kezdenek készítői. II. Vásárolt figurák II/1. Fiúké 24. Faló A hintaszékszerű falovat nem csupán otthon ké­szítették el a család fúró-faragó férfitagjai, hanem asztalosműhelyben is. Évtizedekkel korábban az asztalosok készítette faló az otthon barkácsoltnál jobban megformált, bár ritka volt. Városi, polgáro- sult környezetben láthattak ilyet a falusi gyermekek, pár évtizede azonban üzletben is megvásárolható. Újabban üzletben lehet vásárolni hangot adó, nyerítő változatát. Alja hintaszékszerű, egész teste azonban jól megformált, vászonnal borított, feje is nagyon élethű. A gyermek a hátára ülhet, a ló nyakába épített fogantyúba kapaszkodik. Beépített szerkezet gombját megnyomva a ló nyerít. 25. Mézeskalács huszár Régi idők kedvelt ajándéka a fiúgyermeknek. Egykor vásárból hozták. A lován ülő huszár kivont kardot tart egyik kezében. A mézeskalácsból formá­ba öntött alak szélét és ruháját, arcát piros cukor­mázzal festik ki. Kedveltsége miatt nem is fogyasz­tották el azonnal. 26. Füttyös madár cserépből A korondiak madár alakú cserépfüttye vásári portékaként vált ismertté. Kerámiából madár ala­kot formába préseltek (a madár farkát kihegyesítet- ték és sípolásra szolgáló lyukat hagytak rajta), majd kiégették. A madár teste üres, ebbe kevés vizet tölte­nek, és a sípot fújva bugyborékoló, gurgulázó, cifra hangot ad. A Korondon füttyös madárnak nevezett játékszer kelendő termék volt, színes (zöld, piros, tarka) zománccal vonták be a felületét. A máso­dik világháború után, amikor nem lehetett mindig hozzájutni az ólomoxidhoz, a máz alapanyagához, a madárkákat is olajfestékkel díszítették, festették be. Mivel kerámiából készül, élettartama általában rövid, ugyanis a játékszer hamar eltörik, ha nem vigyáznak rá, tehát nem tart túl sokáig a fiúgyer­mekek kezében. Újabban vásárokon, sőt üzletben is árusítják, ami e játékszer népszerűségét bizonyítja. 27. Ólomkatona Csaknem évszázaddal korábbi játékszer, a kisebb és nagyobb fiúk kedvelt, megbecsült emberalakja. Doboznyi ólomkatonával ütközetet lehetett ját­szani, volt köztük gyalogos, kürtös, lovas, tehát a különböző fegyvernemek képviselői tették érdekes­sé a velük való játékot. A Gagy mentén ritka volt, ugyanis városi, polgári környezetből kerülhetett oda. Éppen ezért vágyott játékszer volt. 28. Műanyag játékfigurák (indiánok, cowbo- yok) A nagy- és dédszülők polgári környezetének elterjedt játékszere volt az ólomkatona, amit a kö­vetkező két nemzedék tagjai Gagyban mutatóban, ha láttak. Az ún. szocialista építés időszakában (a hetvenes években) műanyagból készítettek apróbb (6-8 cm-es méretű) játékfigurákat, melyek kereske­delmi forgalomba kerültek. Volt köztük tolldíszes, tomahawkos indián törzsfőnök, meg harci díszbe öltözött lovas figura, illetve lasszós cowboy stb. Ki­sebb fiúgyermekek értékes játékszerei voltak. Helyet kaptak még a vitrines polcokon is, nem csupán a gyermekjátékok közt. 29. Robotok A hetvenes évektől, a tudomány fejlődésével és a tudományos-fantasztikus irodalom térhódításával azt a világképet sugallták a gyermekeknek is, hogy (legkésőbb) az ezredfordulóra az emberi környezet­ben nem lesz ritka látvány a robot. A munkában embert helyettesítő, különböző feladatok elvég­zésére beprogramozható, ember alakú gépről úgy képzelték, még bizonyos fokú önállósággal is ren­delkezni fog. Ennélfogva a robot divattá: könyvek, elbeszélések, filmek szereplőjévé vált. A gyermekiro­dalmi alkotásokban is helyet kapott, természetesen. Játékszerként műanyagból és fémből kisebb- nagyobb méretű változatait állították elő. Vég­tagjai elmozdíthatóak voltak, talpára görgőket vagy kerekeket szereltek. Megjelent a piacon, így a falusi gyermekek játékos dobozában is, később pedig a szárazelemmel működő, távirányítós vál­tozata is eljutott Gagyba. Saját tapasztalatom sze­rint azonban a hetvenes-nyolcvanas években nem NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE t ETHNOGRAPHY 281

Next

/
Thumbnails
Contents