Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
Kicsi Noémi régóta nem ír (az 1970-es évek végén betiltotta a katolikus egyház), de temetésre még el-eljáro- gatott, s még onnan is kapott kis összegeket. A beszélgetés során soha nem számszerűsítette jövedelmét se nekem, se Bajkó Árpádnak. A kommunizmus és a politika A. M. szerint a kántornak ha van is politikai álláspontja, meglátása, ítélete, azt „nemigen szabad hangoztassa”. Azok a papok, akik vele egyidősek, s valamilyen formában kifejezték politikai állásfoglalásukat, abból mindig valamilyen kellemetlenség következett. „...Mert mindig ott vannak, hogy mondjam, a spiclik, a figyelők, a megbízhatatlanok, mondjuk úgy, a megbízottak, akik jegyzik, akik figyelik, s esetleg nem is egész pontosan, nem is elég jól megértik, s úgy is jelentgetésbe, s mindenbe be- léfoglalják. ” Saját életében megtörtént eseményről nem beszél, vagy konkrét esetről, hanem inkább csak úgy általában érintve említi azokat a papokat, akik a háború után, a kommunista időkben próbáltak valamilyen állást foglalni, vagy a híveket felvilágosítani, hogy mi is zajlik körülöttük: „amikor súlyosabb idők következtek a menekülésnek, 1944-nek az esztendeje, s különösen, hogy a románok átpártoltak, attól kezdve vótak papok, akik lelkűkbe viselték, hogy na... Világosítsam fel a híveimet, hogy nem szabad várni, nem lehet várni, ilyenolyan veszély vár az emberekre, ha jőnek ezek, vagy azok a kommunista helyzetváltozás van... ” Azokat a papokat, akik befolyásolni próbálták a híveket, azokat elhurcolták. De konkrét esetet itt sem említ, hogy ki volt az személy szerint. „S vótak, akik elég kardosán, elég radikálisan fogták fel a dógot, s irányítani, próbálták befolyásolni, irányítani a híveket, s nagyon nagy kárát vallották, me jelentgették, s vitték őköt, s minden... "Szerinte a papnak nem az a feladata, s nem kellene vállaljon ilyen szerepeket, csak az Istenhez való irányítást. A kommunizmus az egyház berkein belül is megosztotta a papságot, az egyházi intézményeket. „No, de ekkor jött, 1947-ben az az egyházellenes megindulás, mindenféle az egyházat vallatták, a püspök ellen iratokat csináltattak, minden. Megoszlott a papság, püspökpárti s más párti, s mindenfélire... ” Itt valószínű Márton Áron püspökre gondolhatott. 56 B. Á. interjú Attól függetlenül, hogy elméletileg mit vall az esetleges politikai állásfoglalásról, mélyen elítéli a történteket, a kommunistákat. Sajnálta, hogy a rendszerváltozás után az egyik kántori lakást szétverték a kommunisták. „A fő kántori lakás az szét van ütve, itt a plébánia közelibe vót. Olyan radikális kommonista féle haszonlesők, polgármester, s a polgárok is, olyan akármilyen helyzetbe vótak, elnéztek mindent. Szép fökántori lakás vót. Szétütték menekülés után, elköltöztettek, mást tettek, egyéb egyéninek adták, aki szétüttette a családjának... ” A kommunizmus időszaka nemcsak az egyházi vagyon megcsonkítását jelentette, hanem megtörte a falu vallásos buzgóságát, ahogyan ő megtapasztalta azt a 1930-as évekig, a lakosságot megosztotta, egymás ellen fordította. A templombajárási kedv lanyhult, egyesek féltek templomba járni, mások pedig egyenesen egyházellenes tevékenységet folytattak. „Megtörni akkor 1944-be, vagy 1945 után, a kommunizmusban lett az, hogy úgy fellazult, olyan hogy így mondjam, kommunisták voltak, néhány kommunista azért nem járt templomba. Másik esetleg már annyira elvetemült volt, hogy esetleg kritizálta is a templombajárókat. Azután vót, hogy fellazult no a vallásossá4, nem vót olyan szép, mind amilyen vót 1944-45-ig. ”56 Az egyházi iskola megszűnte után már csak a plébánián folyt vallási oktatás, s a hittanórára jelentkező gyermekek száma lényegesen lecsökkent. „Volt rendszeresen hittanóra. Volt aki járatta, nem járatta, vagy sokan nem merte járatni hittanórára a gyermekeket. Voltak akik ragaszkodtak. ” Az ő gimnáziumi tanulmányainak a folytatása is kérdéses lett a gyergyószentmiklósi római katolikus gimnáziumban az oroszok bevonulása után, mert mikor a második évre iratkozott volna, „akkor minden tanárt, mindent elvittek, a helyzet felborult, akkor azt mondta, aki ott vót, jó jártas titkárnő, valami vót, még ami ott megmaradt, de a gimnázium már nem működött”. Új helyzet adódott, amit mindenképpen szeretett volna megoldani. Akkor iratkozott át a leánygimnáziumba. A harmadik évet már itt sem tudta kijárni, ezért Csíkszeredában fejezte be tanulmányait, a harmadik, negyedik gimnáziumot magántanulóként. „Közben tanultam, közben kántorkodtam, közben jegyzeteket, könyveket szereltem be. Legtöbb 266
