Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
,No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kdntorságba. nem tudott megbarátkozni, a Dicsérjétek az Urat énektárral52, ezt többször ki is hangsúlyozta, hogy a gyülekezet nem énekel, nem hullámzik a templom a gyülekezeti énekléstől, annyira megszokta a régit, hogy mit fanatikusan fújta. A templomi orgona az ő idejében még mechanikus volt, azaz mindig valakit meg kellett kérjen fújtatni, ami elég kemény férfimunka volt, de viszont az orgona billentése nem volt nehéz. „...Most jó orgona van. A régebbi orgona, amelyiken én játszódtam többet, ezen alig játszottam valamit, ami most van, az is jó hangú orgona vót, de érdekes vót, hogy az átlagos zenei hangszereknél egy kicsit élesebbre vót béállítva, egy fél hanggal izéive. Magasabbra. ” A kántor egy másik fontos feladata volt a hittan tanítás, a gyerekek egyházzenei képzése. Amikor 1948-ban mint segédkántort alkalmazták, az egyházi iskolák megszűntek. A hittanoktatás a plébánia falai közé szorult, ott is ahol lehetett, hely szűke miatt a sekrestyébe. A főkántor, aki mint kántortanító az iskolánál is tanított, maradt az iskolánál, aztán onnan is tovább ment, egy banknál keresett megélhetési lehetőséget. így a plébánián egyedül maradt mint kántor. Volt olyan időszak, amikor 800-900 gyerek járt hittanra, énekpróbára. Mikor a papnak olyan elfoglaltsága akadt, akkor a kántor helyettesítette a hittan órákon is. „Úgy, hogy a kántor annyira képzett kellett legyen, hogy az elemi osztályoknak, ami hittant kellett leadni, azt a szükség esetin kellett tudja, hogy az menjen annyira. Anélkül nem kaphatott kántori oklevelet, hogy a hittanban ne legyen annyira jártas, [.. .\hogy tudja helyettesíteni, ha szükséges. S tudta «...[...] Úgy kellett a hittan anyagból, a katekizmus anyagból, biblia anyagból [...] a vizsgákon feleljen, [...] ha a pap beteg, [...] esetleg hetekig a papot helyettesítse... ” András Mártonnak mindig volt kórusa, 80— 90 tagú is, legkevesebb 60 tagú. Fiatal házasok, 52 Dicsérjétek az Urat népénektár először 1993-ban jelent meg Gyulafehérváron Marton József teol. tanár, Gál Alajos főesperes, Geréd Vilmos egyházzene-tanár és Illyés István székelyudvarhelyi kántor összeállításában. A 2005-ben újra kiadásra kerülő énektár tartalmazza a Graduale Romanum alapján a teljes liturgikus év énekanyagát magyar nyelven, vasár- és ünnepnapokra (bevonuló, olvasmányközi zsoltár, alleluja verszusz, felajánló és áldozási) énektételeket. Az egyházi énekeskönyv tartalmazza továbbá a magyar püspöki kar által eddig jóváhagyott énekeket, a Veress Ernő szerkesztette a vele egykorúak, de fiatal lányok, legények is szívesen jártak, s vettek részt a kóruspróbákon. A szólamokat egyszer saját maga jól megtanulta, majd szólamonként betanította a kórustagoknak, majd összkari próbát tartottak. Volt úgy, hogy a saját lakásán tartott szólampróbát, vagy ő maga ment el házhoz, és ott tanította meg az éneket. ,Azt is meggyőztem, hogy ha tud jöni, s ha olyan helyzetbe vót, hogy kicsi gyermeke vót, vagy valami, s tudtam, hogy nem tud, s minden, még ott a háznál is egy kicsit tanyítottam... Ilyen eset volt az is, amikor a Passiónak az egyik férfi szólamát Jézus Jánosnak53 otthon tanította meg, mert sokat dolgozott. Igen, igen. Kezdte egyszer a férfiakkal inkább, mert munkába jártak,..., az asszonyok inkább ráértek, amikor mondja a kántor úr, akár szombat, akármikor. A férfiak azok... Há ment házhoz, igen. Ment házhoz, s a háznál próbáltak, az evangélistával... ” (B. E.) Az 1970-es évektől már gyakrabban jártak kórustalálkozókra, különböző egyházi összejövetelekre énekelni, kirándulásokat szerveztek maguknak. Kórustalálkozón voltak Ditróban, Szárhegyen, Remetén, Hévízen, Gyergyószent- miklóson, Tekerőpatakon, Újfaluban, s helyben Csomafalván is szerveztek ilyen alkalmakat. Erről a volt kórustagok is szívesen emlékeznek. Nagyobb ünnepekre (húsvét, karácsony, Szent Péter és Pál) külön műsorral készült a kórus az alkalomnak megfelelően, és ezt a templomban adták elő. B. E. is visszaemlékszik, hogy már gyermekkora óta volt a templomban húsvéti passió, karácsonyi pásztorjáték: „Komoly szálló volt, pásztorjáték karácsonkor, húsvétkor passzió, én így emlékszem kicsi korom óta. ” Ami sajátossá, egyénivé teszi munkásságát, az a körülbelül 150 halottbúcsúztató, 60 esküvőhöz leánykikérő, mennyegzőköszöntő, valamint névErdélyi imádságoskönyv, valamint az 1975-ben megjelent Erdélyi katolikus imakönyv énekeinek többségét. Együttesen az énekes rész kb. 1000 oldalt tesz ki. 53 Ez volt a ragasztott neve, egyébként Csata János. A faluban, mivel ő énekelte a Jézus szerepét a Passióban, mindenki csak így ismerte. Gyergyócsomafalván gyakoriak a ragasztott nevek, s ezt egy szakdolgozatban a KRE-TFK-n Nagy Zsuzsa, gyergyócsomafalvi származású diák össze is gyűjtötte. (Lásd: ktkf.ro/szakdolgozatok.) NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 263
