Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
tor a katolikus egyházban című írásában.29 Ezeket a dallamokat és énekstílust nevezzük „gregorián” énekeknek, melyeknek különösen kiemelt szerepük van a katolikus kántorképzésben, hiszen az Egyház zenei anyanyelvének tartják.30 31 Korszakalkotó újítás volt Arezzói Guidó találmánya, aki kidolgozta a terctávolságú vonalakra történő kottaírás rendszerét, azaz a szolmizációt. „Ettől kezdve a bencés kolostorokban hozzáértő személyek másolják a latin nyelvű és gregorián kottás szertartáskönyveket. Erre az időre esik a magyar nép keresztény hitre való térése” 31 — mondja Ferencz István. A magyar államiság keretei között működő első iskola 996 táján létesült a dunántúli Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. A „Codex Albensis” elnevezésű hangjelzett liturgikus énekeskönyv a székesfehérvári káptalani iskolában készült a 12. század második felében. „A 15. század elejére a káptalani iskolák hálózata alkotta a magyarországi iskolarendszer gerincét (a kiemelkedőbbek: Esztergom, Győr, Pozsony, Veszprém, Pécs, Eger, Nagyvárad, Gyulafehérvár).” Kiszélesedett a plébániai iskolák hálózata: a nagyobb településeken megjelentek a városi-plébániai iskolák, a városi polgárság igényeit is figyelembe vevő tananyaggal.32 Ezekben a kántor kanonok az iskola- igazgatói feladatokat látta el, míg a kántortanító a plebániális iskolák énekes feladatait végezte, aki laikus létére a falu képzett, fontos személye volt a plébános mellett. A 16. század utolsó évtizedeiben nagyon sok városi-plébániai iskola protestáns vezetés alá került, a nagyobb káptalani iskolákban tovább folytatták a három tagozatos iskolaszerkezetet, s a 17. század második felétől a reformátusok ezeket nevezték „kollégiumnak”, az evangélikusok a 18. századtól „líceumnak”. „1588-ban az erdélyi országgyűlés törvényt hozott a jezsuiták Erdélyből való kiűzéséről. Báthori Zsigmond fejedelem ugyan újabb törvénnyel elérte, hogy 1598-ban visszatérhessenek, de ezután 1603-ban végleg kiutasították őket Erdélyből. ”33 A katolikus egyházzenében korszakalkotó volt az 1651-es esztendő. Ekkor jelenik meg az első nyomtatott énekeskönyv a lőcsei nyomda kiadá29 Ferencz 2010, 161. 30 Ferencz 2010, 162.; Verebényi 1993/1994, 504. 31 Ferencz 2010, 163. 32 Mészáros 1996, 13-15. „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba. 5. kép - Karácsonyi műsor alkalmával a templomban (András Márton az alsó sorban, középen) sában, a Cantus Catholici, Szőlősy Benedek jezsuita szerkesztésében. Az első kiadás 80 latin és 112 magyar éneket tartalmazott nemcsak szöveggel, hanem gondosan nyomtatott kottákkal is.34 Az erdélyi katolikusok, akik bár állandó érintkezésben álltak a királyi Magyarországgal, mégis önállóan őrizték meg és gyarapították népénekes hagyományukat. A csíksomlyói ferences, Kájoni János foglalta össze és szilárdította meg az erdélyi népénekes hagyományt az 1676-ban megjelent hatalmas munkájában, a Cantionale Catholicum-ban. Ez a mű az Erdélyben élő (ezen kívül pedig új, más forrásokból, például a Cantus Catholiciből átvett) darabok reprezentatív „összkiadása” volt. Három kiadást ért meg - az első 1676-ban, a második 1719-ben és erős változtatásokkal 1805-ben megjelent harmadik kiadás, - csak az volt a kár, hogy ezek kottákat nem tartalmaztak. „Csupán egy száz évvel későbbi (1774) kézirat, a két leíró kántorról Deák-Szentes Kézirat-nak nevezett gyűjtemény ad lehetőséget arra, hogy a Kájoni- könyv dallamainak nagy részét rekonstruálhassuk. A Deák-Szentes leírás megbízhatóságát jelzi, hogy az I960 után készült népzenei magnetofon-felvételek nagyrészt a kézirattal azonos dallamvariánsokat hoztak napfényre a népi emlékezetből. ”35 Erdélyben a 17. század óta meghatározó jelentőségű volt a csíksomlyói ferences központhoz kapcsolódó egyházzenei képzés. P. Simon Jukundián 1858-ban Csíksomlyón létrehozta az első erdélyi kántortanítóképzőt. „Kilencvenéves fennállása alatt az intézet közel 1200 kántornak adott oklevelet. 1948-ban bezárták, s ekkortól min33 Mészáros 1996, 19. 34 Dobszay 1995, 20. 35 Dobszay 1995, 21. NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 253
