Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
Kicsi Noémi den szakképzett tanerőt eltiltottak az egyházi szolgálattól. ”36 Magyarországon 1949-ig volt lehetőség a megfelelő vizsgák letétele után kántori oklevelet is szerezni a tanítói mellett a tanítóképzőkben, magasabb képesítést a Zeneakadémia egyházzenei szakán lehetett nyerni. A megváltozott politikai helyzetben a kántorképzés megszűnt. Erre volt válaszreakció az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) által beindított budapesti Nyári Kántorképző Tanfolyam, mely 1951-től minden év júliusában kerül megrendezésre. Kezdetben két, később három, 1994-ben pedig négy évig tartott a képzés.37 Erdélyben az államosítás után 1953-ban Dr. Faragó Ferenc, Márton Áron püspök bebörtönzése idején, a gyulafehérvári érseki palotában rendezte be a római katolikus kántoriskolát. A kommunista rendszer idején az ország területén az egyedüli magyar nyelvű katolikus középiskola volt megtűrt statútummal, ami azt jelentette, hogy az állam nem ismerte el középiskolaként, állami támogatást nem kapott, tehát egyházközségi támogatással tartották fönn. Az itt végzett diákok csak egyházi alkalmazásba kerülhettek, papnevelő intézetben folytathatták tanulmányaikat vagy kántorok lettek. A hetvenes években a kötelezővé vált tízosztályos iskolarendszer a kántoriskolát kétéves szemináriumra zsugorította, és fokozatosan átterelődött a hangsúly a teológiai tárgyakra. Ennek eredményeképpen az egyházzenét 1993-ban még fakultatív tantárgyként sem kérték. A hetvenes évektől rákényszerítették a főesperessé- get a magánúton való kántorképzésre.38 1990 őszétől újraindul a gyulafehérvári négyéves kántorképző, de - Geréd Vilmos véleménye szerint - szakos tanárok hiányában nagyon gyenge zenei képzéssel. Az 1989-es forradalom után Temesváron is újjászületik az egyházzene-oktatás, az itt végzett tanulók biztosíthatják az egyházmegyei zenészutánpótlást.39 Marosvásárhelyen az 1991-ben a történelmi egyházak által alapított ökumenikus kántor-tanítóképző főiskola posztliceális rendszerben készít fel kántorjelölteket a kántori kerületi/főegyház- megyei záróvizsgára. 36 Geréd 1993/1994, 243. 37 Verebényi 1993/1994, 503. 38 Geréd 1993/1994, 243. Geréd Vilmos szerint a történelmi egyházaknál állami támogatás hiányában az egyházzene színvonalának emelésében alig van előbbrehaladás, és erdélyi viszonylatban a legrosszabb helyzetbe a római katolikus egyház került. A kántorok kiképzésében alapvető követelmény, és a hívek is elvárják a kántoroktól a liturgikus ismereteket. A gregorián énektanítás mellett nem kisebb feladat a népénekek tanítása sem. Verebényi István (1993/1994) szerint „Itt van lehetőség az egyes vidékek és a magyarság egyetemes hagyományainak és értékeinek megismerésére, megtanulására és a liturgikus ünneplésekbe való beépítésre. Az Éneklő Egyház tartalmazza azt az anyagot, amit országosan ismert anyagnak nevezhetünk. ”40 A főegyházmegyei kántorvizsga letétele komoly felkészülést igényel, mely a következő tárgyakból áll: bibliaismeret, szertartástan, katekizmus, egyházi ének, orgonajáték — az Éneklő Egyház, a Szent Vagy Uram)., újabban a Dicsérjétek az Urat énektárakból —, emellett zeneelmélet, szolfézs és összhangzattan, valamint karvezetés. András Márton gyergyócsomafalvi római katolikus kántor élettörténete Találkozásom András Mártonnal András Márton életrajzával a gyergyócsomafalvi római katolikus plébánia honlapján találkoztam először, amikor adatokat próbáltam gyűjteni dolgozatomhoz. Érdekesnek találtam már a felvezető szöveget is, hiszen úgy volt feltüntetve, mint a 20. század leghosszabb ideig működő kántora - 54 esztendő volt a szolgálati ideje. Rövid életrajza, amelyet személyesen fogalmazott meg - a plébánia levéltárában őrzik - mint önreprezentáció is érdekes kutatási témának mutatkozott, nem is beszélve a benne rejlő motiváltságról, mely életrajzát áthatotta. Ezután kerestem meg személyesen is András Mártont, hogy élettörténete, életpályája kapcsán keressem a válaszokat kérdéseimre, melyek dolgozatom kapcsán felmerültek bennem: az elmúlt század külső történelmi eseményei hogyan hatottak az egyes személyek életpályájának (kántori 39 Sztupár 1993/1994, 245. 40 Verebényi 1993/1994, 504. 254
