Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
Kicsi Noémi egyházzenész világi területen való alkalmazása az egyházi oklevél, diploma állami elismerésének hiányában az intézmény igazgatójának és az önkormányzatnak a jóindulatán múlott.23 Trajtler Gábor az evangélikus kántorokról sem ír le megnyugtatóbb helyzetet: ,A kántor anyagi és jogi hátrányos helyzete mellett társadalmi megbecsülésben sem részesül. Ez is a múlt állami megítéléséből adódik. ” Vigasztalásként azt mondja, hogy a „kántor számára marad a gyülekezet szeretete. Ebben él, ebből kap biztatást a további szolgálatra. ”24 A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának periodikája, a Collegium Doctorum 2014-ben megjelent kötetében öt tanulmány is foglalkozik közvetlenül a kántorok kérdésével. Pap Ferenc (2014) Az egyházzenész- kántori tisztség mint egyházi szolgálat; Hafenscher Károly (2014) Az evangélikus egyházzene, evangélikus egyházzenész - Magyarország, 2014; Méhes Balázs (2014) Képek és álomképek a képzésről és a képesítésről; Orosz Otília Valéria (2014) A kántor mint liturgus. Egyházzenei reform a Királyhágómelléken; Péter Éva (2014) Kántorkérdés Erdélyben című tanulmányaikkal próbálnak rávilágítani a kántorok körüli aktuális kérdésekre, liturgikus személy vagy alkalmazott-e a kántor, feltárni a jogi alapok hiányosságait, a kántorképzés problémáit, az egyházzenészek közti képzésbeli különbségekből fakadó alkalmazási, besorolási valamint javadalmazási kérdéseket. A Romániában hatályban lévő hivatalos foglalkozási jegyzék a kántorokat a 263604 szám 23 Tardy 1993/1994, 86. 24 Trajtler 1993/1994, 87. 25 http://www.rubinian.com/cor_6_ocupatia_detalii. php?id=263604 alatt tartja nyilván, a vallási specialisták 2636 alapcsoportjában. A foglalkozás gyakorlásához felsőfokú végzettség szükséges és a következő feladatkört látják el: „a vallási specialisták a szakrális hagyományokat, gyakorlatokat és vallási meggyőződéseket állandósítják. Egyházi szolgálatokat celebrálnak és látnak el, vagy vallási és felekezeti rítusokat adminisztrálnak, lelki és erkölcsi útmutatást adnak, valamint más, a vallás gyakorlásához kapcsolódó funkciókat töltenek be.”.25 Kántorképzés a római katolikus egyházban „...az egyházi zene kérdése nem pusztán a zene miatt vetődik fel, hanem élet-halál kérdés az Egyház számárai'26 A fenti idézet Joseph Ratzinger bíborostól származik, aki az egyházi zenét mint egy eszközt, közvetítőt értelmezi a liturgiában a kozmosz zenéje és az emberi zene között a Testté lett Ige dicsőségére. Éppen ezért szigorú szabályoknak van alávetve, mert a Megtestesült Igéhez illőnek kell lennie, a Lélekhez kell vezetnie. Ahhoz, hogy az egyházi zene betöltse ezt a funkcióját — a kozmosz zenéjének művészi módon történő transzponálását az emberi zenébe —, sok erőfeszítést és verejtékes munkát igényel. A kereszténység zenéje történelmileg a mindenkori teológiai irányvonalaknak, eszmei áramlatoknak volt alárendelve, és a különböző vallások, felekezetek, csoportok határozták meg azt, hogy tulajdonképpen mit, hogyan és ki közvetít. ,A zene, csakúgy mint a többi művészeti ág, maga is az isteni teremtés rendjére és mintájára adott válaszreakció. ”27 A római katolikus egyházban már a Kr. u. 44 utáni keresztényüldözéseket követően kialakul a szentmise kezdetleges liturgiája, de az aranykora az üldözés megszűnésével kezdődik, s mintegy háromszáz évet tart Nagy Szent Gergely pápáig. Gergely pápa 595-ben a kántorok képzésére „Schola Cantorum”-ot hozott létre, melynek 2 magisztere, 12 énekese (kántora) és 12 tanulója volt. Ugyanakkor összeállít egy Antifonáriumot28 is. Erről bővebben Ferencz István (2010) ír a Kán26 Ratzinger 1995/1996, 133. 27 Wilson, Dickson 1997, 9. 28 Antifona: A zsoltárok előtt és után éneklendő dallamos gregorián tétel. 252
