Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - Kedves Anett: A 20. századi csíki népi élet képei. Andory Aladics Zoltán (1899–1990) vizuális reprezentációi

Kedves Anett Felhasznált források A gyűjtés kezdete óta tehát képeslapok és üveg­negatívok digitalizált formái kerültek hozzám. Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a ku­tatás első fázisában a képeslapok feldolgozásának egy része valósult meg. Az üvegnegatívok feldol­gozására a teljes képeslapkorpusz vizsgálata után kerülhet sor. Tanulmányom alapját összesen 50 képeslap ké­pezi, melyből 42 Gál Bence magángyűjtőtől, négy az Országos Széchenyi Könyvtár digitalizált archí­vumából, egy a Csíki Székely Múzeumból, egy a Néprajzi Múzeumból és kettő a Csíki Hírlaptól/ szekelyhon.ro-tól származik. Sokáig kerestem egy logikus magyarázatot a képeslapok címoldalán megjelenő sorszámozásra. Azt reméltem, hogy ha átlátom a képeslapok szá­mozását, világosság válik, hogy körülbelül hány féle Aladics-képeslap volt forgalomban, és eh­hez képest az én gyűjteményem mennyire teljes vagy hiányos. A különböző források egymáshoz való viszonyát tekintve azonban az mondható el, hogy ugyan azt a képet eltérő időpontokban más sorszám és más cím alatt újra kiadták. Sőt ugyan abból a korszakból származó képeslap egymástól eltérő számmal, és adott esetben eltérő címmel is megjelent. Ennek fényében elemzésem alapját a legterjedelmesebb forrás, Gál Bence magángyűj­tőtől származó képeslapok adják. Ehhez az alap­hoz hozzá kerültek azok a más forrásból származó képeslapok, amelyek ebből hiányoztak. A képeslapok kiválasztásakor nem tartottam szem előtt a mennyiséget, számszerűséget. A vélet­len eredményeként kerekedett ki egy ilyen pontos szám, mint az ötven. A képeslapokra vonatkozó felsorolt számadat­ok kizárólag az emberábrázolásokra vonatkoz­nak. Ezeken kívül számos más témát megjele­nítő Aladics-lap van a birtokomban, melyeknek elemzésére ezúttal nem törekszem. A feldolgozás kiindulópontjaként azért választottam az emberi alakot/alakokat ábrázoló képeslapokat, mert ezek egyértelműen kategorizálhatóak voltak. Volt ben­nünk legalább egy olyan közös pont, ami alapján elindulhattam a feldolgozás útján. Az egybegyűlt hatalmas anyagot ugyanis csak hosszabb idő alatt, 3 Dell 1967, 1970. 4 vö.: Geertz 1994. 5 Szabó 1998, 282. több munkafázisra osztva lehet feldolgozni. Ku­tatásom első munkafázisaként dolgozatomban tehát Andory Aladics Zoltán emberábrázolásait igyekeztem elemezni, és kimondottan a képeslap médiummal foglalkoztam. A más témát megje­lenítő képeslapok, illetve a további médiumokba sorolható üvegnegatívok vizsgálatát és elemzését jövőbeli célomnak tekintem. Módszertani megfontolások Amennyiben a vizuális képet egyfajta olvas­ható, dekódolható szövegként fogjuk fel, kuta­tására alkalmasnak bizonyul a diskurzuselemzés módszere.3A képek tartalmának megértése, kelet­kezésük nyomon követése elvezethet a történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések megértésé­hez, sőt a rejtett, közvetlenül nem hozzáférhető tartalmak rekonstruálásához. Ezek a képek a vi­zuális nyelvezet által felépülő világ empirikusan megragadható dokumentumai. Az ember társadalomban létező egyénként a nyelv segítségével jelentéseket hoz létre, ezáltal ala­kítja a valóságot. Ezt az elgondolást követve a valóság értelmezések eredménye,4 s ennek a szövegvalóság­nak sajátos struktúrái, belső logikája, szerveződési szabályszerűségei, funkciói vannak.5 A diskurzus tehát ebben a megközelítésben valóságteremtő gya­korlat.6 A diskurzusok egyik alapvető szervezőelve a jelentésadás, hiszen a diskurzus témája, tárgya soha­sem objektív és nem eleve adott, mindig a jelentés­alkotó nyelvi gyakorlatok során jönnek létre.7 A diskurzuselemzés módszerével Aladics képi beszédmódjának megragadására törekedtem az­által, hogy intertextuális kapcsolatokat kerestem Aladics képi beszédmódja, az erdélyi kontextus, a tágabb magyar kontextus és a nemzetközi kontex­tus között. A Néprajzi Múzeum képeslap archívu­mának vizsgálata során érzékeltem azt, hogy Aladics tevékenysége nem egyedi a korszak, a médium, a látásmód és a stílus tekintetében, hiszen a képeslap­ok tulajdonságaikban megegyeznek a korszak ha­sonló szemléletű fényképészeinek munkáival. Ezért Aladics fő témái mentén néhány példát a szélesebb kontextusból beemeltem az elemzés menetébe. 6 Carver 2004, 144. 7 Foucault 1998. 238

Next

/
Thumbnails
Contents