Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Bardócz-Tódor Enikő: Gyergyói esztenák ma
Bardtócz-Tódor Enikő nek az akkumulátorát napelemről töltik. A kosár melletti kis fekvőhely megnevezései kb. ötven kilométeres körzeten belül „kaliba” (csíkban „verebesnek” nevezik), „kuptor, búrdéj”. A „kerentát” is „kelentának”, vagy „Mentának” nevezik. A magángazdálkodók lehetőség szerint a település közelében levő felhagyott kaszálókat, a tehéntartók értelemszerűen a távolabbi, erdei legelőket, míg az egyre fogyó esztenaközösségek egykori legelőterületeiket használják. A változás mind a tulajdoni viszonyok, mind az alkalmazott eszközök, módszerek, mind pedig az életmód és értékesítés teMntetében nagyon gyors. Az esztenák sürgős felmérésére lenne szükség, mielőtt a gazdálkodásnak ez a hagyományos formája a gazdasági fejlődés és az uniós követelmények hatására néprajzi szempontból jellegtelenné válik. Ezúton mondok köszönetét az általam meglátogatott öt esztena tulajdonosainak és az ott dolgozó pásztoroknak a szívélyes fogadtatásért, és segítőkészségükért, valamint a Tarisznyás Márton Múzeum munkatársainak, aMk meglévő anyagaikat, információikat a rendelkezésemre bocsátották és mindenben a segítségemre voltak. Az általam gyűjtött anyag messze meghaladja e tanulmány kereteit, az érdeMődők Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában bőséges adatokat találnak a részletesebb tájékozódáshoz. Irodalom Kosa 1998 Rodiczky 1896 Tarisznyás 1982 Tódor 2013 Kosa Lajos, Juhtenyésztés, Budapest. Rodiczky Jenő, Juhtenyésztés. Magyarország fóldmívelése, Budapest, 269-301. Tarisznyás Márton, Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 63-90. Tódor Enikő, Juhászat Homoródalmáson, IN Ház és ember 25-, Szentendre, 231—248. Bardócz-Tódor Enikő Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre, Magyarország E-mail: 66teni@gmail.com 224
