Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - Bardócz-Tódor Enikő: Gyergyói esztenák ma

Gyergyói esztenák ma 7. kép — Tejesedények a lovasszekéren, Bardócz-Tódor Enikő felvétele, 2015. 8. kép — Esztena a Libanon, Bardócz-Tódor Enikő felvétele, 2015 ban lovasszekérrel hozzák be. (7. kép) A tehene­ket fémből készült, rozsdamentes vödrökbe fejik. Mindennap ketten mennek a csordával és ketten maradnak a háznál ellátni a teendőket. Az állatok 90 százalékának nyakára csengő, vagy harang van kötve, hiszen olyanok itt a terepviszonyok, a kör­nyezet, hogy e nélkül nem lehetne megőrizni a csordát. Éjszakára az állatok villanypásztorral kör­bekerített, karámban vannak, de a karám mellett is alszik egy ember, aki az előző esztenánál leírt, deszkából készített - itt „búrdéjnak” nevezett - alvóhelyen alszik. Az ilyen jellegű esztenákat száz évvel ezelőtt nyári szállásoknak nevezték. Több ál­lattal rendelkező gazda családostól felköltözött ide nyárra, és csak ősszel tért haza a faluba telelni. Juhesztena A gyergyóújfalusi gazdák juhait N. M. legelte­ti a Nagy Libán nevű helyen. Neki már az apja is juhász volt. Négyszáz juh van a kezén, ebből 150 9. kép - A disznók etetése, Bardócz-Tódor Enikő felvétele, 2015. a sajátja. Az esztenát három deszkaépület alkotja. (8. kép) A tisztaesztenának nevezett épületben laknak, főznek. Középen a sajttartó esztenaház található, mellette a füstös sajtkészítő-ordafőző épület. A juhosgazdák április 24-től október 30-ig 80 lejt fizetnek egy juhra. A nyájat hét kutya őrzi, az esztenán - mint minden esztenán - disznókat is tartanak. (9. kép) A kosárnak itt hallottam részletesebb elneve­zését: „uszturunga”, amelybe a fejős juhokat fejés előtt behajtják, onnan pedig a fejő lükön keresz­tül jutnak át a „fogó kosárba”. A kosár melletti egyszemélyes deszka hálóhelyet itt „kalibának” nevezik. A három típusú esztena közös vonásai közé tar­tozik a sajtkészítés és ordafőzés módja, valamint az is, hogy mindenütt kézzel fejnek. A tejet min­denütt faedényben oltják meg. A fejés mindenütt rozsdamentes fémedényekbe történik. A szarvas- marháknál már villanypásztort használnak, amely­10. kép - Esztenaház a havason, Bardócz-Tódor Enikő felvétele, 2015. NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 223

Next

/
Thumbnails
Contents