Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Bardócz-Tódor Enikő: Gyergyói esztenák ma
Gyergyói esztemk ma Nem kaptam munkát. Ezt szeretem csinálni. Ha az ember szereti, akkor nincsen baj” mondja a fiatal gazda, aki az első év végétől már önállóan vezeti az esztenáját. A 25 éves gyergyói fiatalember saját állatai mellett más gazdákéit is legelteti. 2015-ben 86 juhos és 34 tehenes gazda állatainak legeltetését vállalta. Saját állománya a nagycsaláddal közösen 150 db. A teljes állatállomány az esztenán így 350 juh és 80 körüli szarvasmarha. A területet többektől bérli, kinek pénzben, kinek tejtermékben fizet a használatért. Egy hektárra 2 kiló sajtot, vagy annak az árát adja egy évre. Külön legelőrészeken járnak a fejős juhok, a „meddü” juhok, és a tehenek. A kosokat húsvét időpontjától függően engedik a fejős juhok közé, figyelembe véve, hogy a vemhességi idő 5 hónap, ugyanis húsvétra kellenek a három hónapos körüli bárányok. 2015-ben ez július közepén történt. A gazdáktól elvállalt juhok legeltetéséért juhonként egy idényre (Szent György naptól október tizedikéig) 40 lejt kap, ha nincs apaállata a gazdának. Ha van, akkor 36 lejt kér juhonként, és az apaállatra nem kell fizetni. Egy fejősjuhra 6 kiló sajtot és egy kiló ordát ad a juh gazdájának. Október 10. után egy hétre 5 lejt kér, amíg lehavaz, azután már nem fejik az állatokat. A teheneknél egy fejőstehén bére 250 lej, a nem fejős marháé 200 lej május 1-től (vagy 10- től az időjárástól függően) október 10-ig, ekkor hajtják haza őket. Akkor már hidegek az éjszakák és nem jó az állatot kinn „hálatni”. Ahány liter tejet fejnek, annyi 10 kg sajtot kap a gazda a nyáron. Például, ha egy tehén 6 liter tejet ad egy nap, akkor a gazda kap 60 kg sajtot és 6 kg ordát az idényre. A tehenek tej mérése június 10 körül történik, a juhoké májusban. ,Akkor áll helyre a • JJ tejAzt, hogy melyik juh meddü, (vagy nem ad annyi tejet, hogy a gazda részesülhessen belőle) a következőképpen állapítják meg: amelyik juh nem ad legalább egy decit, az „bűnös”, annak a fejét a pásztor festékkel megjelöli, és azokat különteszi. A juhos gazdák azután május 20-a előtt kimennek az esztenára, és ott maguk látják a meddüként megjelölt juhaik fejését, vagy személyesen fejik meg azokat. így ellenőrzik a besorolást. Ezt nevezik „tejmérésnek”. A legutóbbi tejméréskor 24 meddünek jelölt juh közül 2 került vissza a fejősök közé. A „bűnösökről” azután a gazdájuk dönti el, hogy a meddük közé tegye-e a pásztor vagy a fejősökkel járjon. Ha a meddük közé teszik, akkor jobban hízik, de hamarabb lesz báránya. A kisbárányt esetleg haza kell vigye a gazda a juhval együtt, de ugyanakkor az is előfordulhat, hogy így kétszer is lesz báránya egy évben. Az is lehet, hogy a gazda úgy látja, hogy rossz a juh, ezért a meddük között hízni hagyja, és nyáron levágja. Itt említem meg, hogy annak idején nyár elején nyírták a juhokat, míg manapság a juhos gazdák egy része már januárban nyírja őket, hogy ne kelljen ezért nyáron az esztenára kimennie. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gyapjúnak már nincs akkora értéke. A januári nyírás hátránya a gyengébb minőségű gyapjú és az, hogy a nyírott állatnak több takarmányra van szüksége. Problémát jelenthet az is, hogy januárban a juhok már előrehaladott vemhesek, így akár bárányveszteség is előfordulhat. Az egész nyáj „utaja” (minden állat hátsó fele) meg van festve kékkel azért, hogy ha véletlenül összefutnak egy másik nyájjal, ne kelljen a fülszámokat nézegetni, hogy szétválogathassák őket. A pásztor szerint 40 juhhoz kell egy berbécs (kos), amely általában kétéves korától kezd „berregni”, de majd csak 3-4 évesen kezd „hajtani”. A seregben 350 juh és 17 berbécs van. A fejősök ottlétemkor (2015. augusztus 19-én) egyszeri fe- jésre 30 liter tejet adtak. (Ez tavasszal még ötven volt.) (1. kép) Az esztenán öt alkalmazott dolgozik. A juhokat naponta háromszor, a teheneket reggel és este fejik. Hajnalban fejik először az állatokat, hárman a juhokat, ketten a marhákat. Egyes juhok mindig hátramaradnak, (rosszfélék) nehezen állnak meg a fejésnél, mások, ha tehetik, átszöknek a fejőlyukon. Az ilyenekre is tesznek kolompot, mert ha két-háromszori fejés elmarad, már csak negyedannyi tejet adnak. Egy-egy sereggel egy pásztor jár. Külön járnak a meddük, külön a fejősök és külön a marhák. Az a pásztor, aki a sajtot csinálja egy segítővel az esztenán marad. A fejős sereg délre visszajön fejésre, és délután négy óráig a kosárban marad. Ez idő alatt a pásztorok esznek és keveset pihennek. Négy után újra kihajtják a juhokat legelni, majd sötétedés előtt mintegy másfél órával a juhok és a tehenek visszatérnek az esztenára. Az esti fejés után elszűrik a tejet, megoltják és vacsoráznak. Azután akik az állatokkal NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 219
