Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Botár István: Adatok Csíkszentmárton középkori történetéhez. A plébániatemplom 2015. évi régészeti kutatása
Botár István 19. kép - A déli szentélyfal belső fülkéjének nyoma és külső támpillérének maradványai UT HUJUS CAMPANAE AD QUID LOCUM PERVENERIT SEMPER IMBER RECEDAT FIERI CURAVIT ECCLESIA CSIK SZENT MARTONIENSIS A UX: G. D. MICHT.LITT. IVR. NOTARII S.S. CSIK INFERNI ANNO 1688. STEPHA BOLTOSCH FUDIT, míg a harmadik még fiatalabb 1770-ből való. 2009-2010-ben, illetve 2012-ben a templom körül kiterjedt munkálatokat végeztek, melyeket sikerült hellyel-közzel szemmel kísérni. Az alap mellett ásott szűk munkagödrökben 2009-ben azonban csak korlátozottan lehetett megfigyeléseket végezni. A déli karzatfeljáró alapozásának megerősítésekor kiderült, hogy a falak mellett fél és egy méter között váltakozó feltöltés található. A hajó délnyugati sarkánál az alapozás látható részlete középkori jellegűnek tűnt. A karzatfeljáró melletti nyugati falszakasz alatt egy eltérő tájolású visszabontott fal (?!) is érzékelhető volt. Akkor azonban még nem volt világos, hogy ez egy elbontott korábbi délnyugati saroktámpillér alapja lehetett-e. A déli karzatfeljáró egyértelműen utólag épült a hajófalhoz, így annak korábbinak kell lennie. Utólagos a hajófalhoz képest a déli portikus épülete is. Az északi mellékkápolna utólag épült a már meglévő sekrestye mellé. A karzatfeljáró keleti oldala mellett ásott gödörből bontásból származó, habarcsnyomos középkori kőfaragványok kerültek elő. Ezek jó része azonban a „helyreállítások” során elkallódott. A felügyelet során került elő a cinteremből egy gótikus tám- pillér faragott vízvetőjének darabja. Ugyanekkor a cinteremfal északi külső támpillérében egy egyszer 26 A módszerről legrissebben: Sófalvi, Tóth, Botár, Grynaeus 2015. https://www.academia.edu/21985886/ Udvarhelysz%C3%A9ki_templomtornyok_%C3 %A9s_t%C3%B6rt%C3%A9neti_faszerkezetek_ 18 21. kép - A középkori sekrestye északnyugati sarka hornyolt pálcatagos faragványt találtam, amely egy gótikus ajtó szárkövének tűnik. Profilja azonos a 2009-2010-es munkálatok során előkerült farag- ványok közül egyetlenként megmaradt töredékkel. Ezek vélhetően a középkori déli bejárathoz tartozhattak. (8. kép) A 2015-ös felügyelet során egy további, egyszer hornyolt terrakotta borda is előkerült (magassága: 46-48 cm). (9. kép) A hajó nyugati falának középkori eredetére utal a padlástérben látható, az új torony és a jelenlegi barokk boltozat által közrezárt rézsűs falrészlet. A jelenlegi tetőnél meredekebb szögű, a barokk épületrészekhez (torony, hajóboltozat, hajófalak) funkcionálisan nem kötődő, visszabontott falak nagy valószínűséggel tarthatók a középkori nyugati oromfal maradványának. A falazatban eredeti helyzetű befalazott gerendák találhatók, ezek dendrokronológiai vizsgálata talán a fal építési korát is megadhatja.26 (10. kép) A templom 2015. évi régészeti felügyelete A 2015. évi régészeti felügyeletet a templombelső terében tervezett padlófelújítási munkálatok indokolták, és a fenti adatok alapján egyértelműen számítani lehetett a középkori előzmények alapfalainak előbukkanására. (11. kép) Az is valószínűnek tűnt, hogy a padló alatti törmelék kihordása, egyengetése során a középkori épületnek több periódusát lehet majd elkülöníteni, de dendrokronol%C3%B3giai_keltez%C3%A9se._Az_udva rhelyi_t%C3%B61gykronol%C3%B3gia_l._
