Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Lakatos Sándor–Pakot Levente: Közösségi normák és házasságon kívüli születések: udvarhelyszéki falvak a 19. században
KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS HÁZASSÁGON KÍVÜLI SZÜLETÉSEK: UDVARHELYSZÉKI FALVAK A 19. SZÁZADBAN Lakatos Sándor-Pakot Levente Bevezetés A 19. századi székelyföldi fiatalok felnőtté válásának egyik fontos aspektusa, az érzelmi és a szexuális élet kezdete kevéssé kutatott terület. A korabeli első házasságkötési életkorok alapján a fiatalok szexuális érettségétől a házasságukig eltelt időszak több évig tarthatott. A fiatalabb életkorban, általában 18-22 éves kor között házasodó lányok esetében ez az időszak rendre rövidebb, mint a fiúk körében, akik a katonai szolgálat teljesítését követően alapítottak családot. Kérdésként merülhet fel, hogy a korabeli székely falusi társadalmakban a fiatalok a társadalmi és egyházi normákat betartva vártak házasságkötésük időpontjáig, vagy ezzel szemben a szabadabb szexualitást választották. A téma történeti vizsgálatában a mai kutató jelentős korlátokba ütközik. Hogy milyen szerepet játszott a szerelem az érzelmi kapcsolatokban szinte lehetetlen egy évszázaddal később megállapítani. A történeti demográfiai kutatásokban elterjedt módszer a házasságon kívüli fogamzások és születések vizsgálata, hiszen ezek a családi, egyházi és közösségi szabályok megszegését jelentették. A házasságon kívüli fogamzás és születés egyértelműen a „normatív, jól bevett viselkedési minta” megszegését, megsértését jelenti. Teichman definíciója szerint: (...) „a törvénytelen gyermek fogamzása és születése nincs összhangban az adott közösség reprodukciót szabályozó intézményesült normáival”1. A házasságon kívüli születés és a házasságon kívüli fogamzás együttesen jó képet adhat arról, hogy a szexualitást a házaspárok jogaként előíró normát milyen mértékben szegték meg az adott társadalomban.1 2 Fontos hangsúlyozni, hogy ezt csupán a születéskorlátozás elterjedését megelőző időszakra, vagyis nagyjából a 19. századra tartjuk érvényesnek, hiszen a modern születéskorlátozás elterjedésével a szexualitás elvált a reprodukciótól. Napjainkban a házasság előtti fogamzás és házasság előtti születés sokkal inkább a fogamzásgátló módszerek használatával van összefüggésben semmint a szexuális absztinenciával vagy szabadossággal. A kutatási téma behatárolása A témával foglalkozó kutatások köréből kiemelkedik Edward Shorter munkássága. Shorter szerint a hagyományos társadalmakban a fiatalok többsége a testiségtől elidegenített légkörben jutott el a felnőttkorba, amely elsősorban annak tulajdonítható, hogy ezek a társadalmak sikeresek voltak a nőtlen/hajadon fiatalok szexualitásának ellenőrzésében és korlátozásában. A paraszti társadalmakban a vallás nagyon fontos szerepet töltött be a társadalmi norma fenntartásában. A házasságon kívüli születés okozta szégyen együttesen hozzájárult ahhoz, hogy a fiatal felnőttek türelmesen megvárták a házasságkötésük időpontját.3 Shorter véleménye szerint ez a fajta hagyományos 1 Teichman 1982, 80. Idézi Kok 2009, 14. 3 Shorter 1971. 2 Kok 1990, 8. TÖRTÉNELEM I ISTORIE i HISTORY 119
